A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Ferdinand August Bebel (Deutz (ma Köln egyik vĂĄrosrĂ©sze), 1840. februĂĄr 22. â Passugg, GraubĂŒnden kanton, SvĂĄjc, 1913. augusztus 13.) nĂ©met marxista politikus, a szervezett nĂ©metorszĂĄgi szociĂĄldemokrata munkĂĄsmozgalom alapĂtĂłinak egyike. Politikai nĂ©zeteinek gyökerei a liberĂĄlis-demokratikus kĂ©zmƱves Ă©s munkĂĄsegyesĂŒletekben voltak, mielĆtt a marxizmus felĂ© fordult. Ăvtizedeken ĂĄt egyĂŒtt dolgozott Wilhelm Liebknechttel, 1869-ben vele egyĂŒtt alapĂtotta meg az SDAP-t, a NĂ©metorszĂĄgi SzociĂĄldemokrata MunkĂĄspĂĄrtot (Sozialdemokratische Arbeiterpartei (Deutschland)).
1875-ben rĂ©szt vett a pĂĄrt egyesĂtĂ©sĂ©ben az ĂltalĂĄnos NĂ©met MunkĂĄsegyesĂŒlettel (Allgemeiner Deutscher Arbeiterverein), az Ășj pĂĄrt neve NĂ©metorszĂĄgi Szocialista MunkĂĄspĂĄrt (SAPD) lett. A pĂĄrt elleni elnyomĂĄsi kĂsĂ©rleteknek az Ășn. szocialista törvĂ©ny volt az alapja. Ebben az idĆszakban vĂĄlt Bebel a szociĂĄldemokrĂĄcia központi szemĂ©lyisĂ©gĂ©vĂ©, Ă©s 1892-tĆl egyike lett az SPD, NĂ©metorszĂĄg SzociĂĄldemokrata PĂĄrtja kĂ©t elnökĂ©nek. Az SAPD ezt az Ășj nevet vette fel 1890-ben, a szocialista törvĂ©ny hatĂĄlyon kĂvĂŒl helyezĂ©se utĂĄn. Bebel nĂ©pszerƱsĂ©gĂ©t a nĂ©p ajkĂĄn olyan megnevezĂ©sek jelzik, mint âKaiser Bebelâ (Bebel csĂĄszĂĄr) vagy âArbeiterkaiserâ (munkĂĄscsĂĄszĂĄr). A következĆ Ă©vekben tovĂĄbbra is a pĂĄrt Ă©lĂ©n ĂĄllt Ă©s kĂ©pviselte az SPD Ășgynevezett marxista centrumĂĄt, a baloldali szĂĄrny Ă©s a revizionista szĂĄrny között. A NĂ©met CsĂĄszĂĄrsĂĄg egyik legjelentĆsebb parlamenti kĂ©pviselĆjekĂ©nt jelentĆs hatĂĄsĂș ĂrĂĄsok szerzĆje volt.
A kezdĆlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: Pjotr Iljics Csajkovszkij ⹠Tirpitz (csatahajĂł) ⹠Buddhista mƱvĂ©szet ⹠GepĂĄrd ⹠Hongkong zĂĄszlaja ⹠Anafilaxia ⹠ExobolygĂłÂ
|
|
- âŠaz angolszĂĄsz orszĂĄgokban november 11-Ă©n az elsĆ vilĂĄghĂĄborĂș fegyverletĂ©telre emlĂ©keznek Ă©s ilyenkor az elesett brit katonĂĄk tiszteletĂ©re az utcĂĄkon vagy a ruhĂĄzaton viselve megjelennek a pipacsokat, azaz a poppykat ĂĄbrĂĄzolĂł alkotĂĄsok?
- âŠPhiliszkosz 42 tragĂ©diĂĄt Ărt, de ezeknek mĂ©g a cĂme sem maradt fent?
- âŠszĂĄmos nemzetközi hĂrƱ zeneszerzĆ dedikĂĄlta mƱvĂ©t ArĂĄnyi Jelly hegedƱmƱvĂ©sznek?
- âŠGödör KapisztrĂĄn JĂĄnos bencĂ©s szerzetes Ă©s gimnĂĄziumi tanĂĄr volt?
|
Ma 2026. november 12. van, Â
ĂvfordulĂłk Â
- 375 Ă©ve, 1651-ben szĂŒletett Juana InĂ©s de la Cruz mexikĂłi költĆnĆ (â  1695).
- 280 Ă©ve, 1746-ban szĂŒletett Jacques Charles francia fizikus, matematikus, feltalĂĄlĂł, a Charles-törvĂ©ny leĂrĂłja (â  1823).
- 180 Ă©ve, 1846-ban alakult meg a KonzervatĂv PĂĄrt, melynek programjĂĄt Dessewffy Emil Ă©s SzĂ©csen Antal vezetĂ©sĂ©vel fogalmaztĂĄk meg.
- 155 Ă©ve, 1871-ben szĂŒletett Szolinszky Olimpia magyar szĂnĂ©sznĆ (â  1900).
- 145 Ă©ve, 1881-ben szĂŒletett Erich Regener nĂ©met fizikus (â  1955).
- 135 Ă©ve, 1891-ben hunyt el Divald Adolf magyar erdĂ©sz Ă©s szakĂrĂł, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia tagja (* 1828).
- 75 Ă©ve, 1951-ben hunyt el Gombaszögi Ella magyar szĂnĂ©sznĆ (* 1898).
- 65 Ă©ve, 1961-ben szĂŒletett Domokos GĂĄbor magyar Ă©pĂtĂ©szmĂ©rnök, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂ©mia tagja.
- 65 Ă©ve, 1961-ben szĂŒletett Nadia ComÄneci olimpiai- Ă©s vilĂĄgbajnok romĂĄn tornĂĄsznĆ.
- 55 Ă©ve, 1971-ben hunyt el JancsĂł ElemĂ©r irodalomtörtĂ©nĂ©sz, kritikus, szerkesztĆ (* 1905).
|
IsmerkedĂ©s a WikipĂ©diĂĄval Â
- ĂdvözlĆlap â Bemutatkozik a WikipĂ©dia.
- ElsĆ lĂ©pĂ©sek â Didaktikusan felĂ©pĂtett bevezetĆ a WikipĂ©dia szerkesztĂ©sĂ©be.
- SegĂtsĂ©g â EgyszerƱ, közepes Ă©s haladĂł szerkesztĂ©si tippek, ĂștmutatĂłk.
- Wikifogalmak â Minden, ami elsĆre kĂnaiul hangzik a WikipĂ©diĂĄn, itt magyarĂĄzatra lel.
- Kocsmafal kezdĆknek â Az Ășj szerkesztĆ kĂ©rdez, aki tud, vĂĄlaszol.
- PrĂłbalap â ĂjdonsĂŒlt szerkesztĆinknek ajĂĄnljuk.
- HomokozĂł â ĂjdonsĂŒlt szerkesztĆink szabadon garĂĄzdĂĄlkodhatnak benne.
- MentorĂĄlĂĄs â Kezdeti lĂ©pĂ©seidhez tĂĄmogatĂĄst kaphatsz egy tapasztaltabb szerkesztĆtĆl.
SzerkesztĆi közössĂ©g Â
Magyar WikipĂ©dia Magazin Â
|
WikipĂ©dia mĂĄs nyelveken Â
Most a 2003-ban indult magyar nyelvƱ WikipĂ©diĂĄt olvasod, de a WikipĂ©dia sok mĂĄs nyelven is elĂ©rhetĆ.
- Wikipédiåk a Magyarorszågon hivatalosan elismert nemzetiségek nyelvein: bolgår, cigåny, görög, horvåt, lengyel, német, örmény, romån, ruszin, szerb, szerbhorvåt, szlovåk, szlovén, ukrån.
A WikipĂ©diĂĄt a nonprofit WikimĂ©dia AlapĂtvĂĄny ĂŒzemelteti. A WikimĂ©dia szĂĄmos többnyelvƱ Ă©s nyĂlt tartalmĂș tĂĄrslapot ĂŒzemeltet:
 | Wikidézet TöbbnyelvƱ idézet- és szólåsgyƱjtemény |
 | Meta-Wiki A Wikimédia-projektek koordinåciója |
FelhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©telek Â
- Minden szerkesztĂ©sed ezen licenc elfogadĂĄsĂĄt Ă©s alkalmazĂĄsĂĄt jelenti, mellyel hozzĂĄjĂĄrulsz, hogy a mƱvet bĂĄrki mĂłdosĂthatja, azt bĂĄrmilyen cĂ©lra felhasznĂĄlhatja.
- A WikipĂ©dia tartalmĂĄnak ĂșjrafelhasznĂĄlĂĄsakor (ĂĄtdolgozĂĄs esetĂ©n is) meg kell adnod, hogy a mƱre a fenti licenc vonatkozik, tovĂĄbbĂĄ meg kell nevezned a forrĂĄsul szolgĂĄlĂł szĂłcikket; internetes közzĂ©tĂ©tel esetĂ©n a forrĂĄsmƱre mutatĂł linket kell elhelyezned honlapodon.
- A kĂ©pek felhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©teleit kĂŒlön kell ellenĆrizned.
|