Vinalić
| Vinalić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrlika |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21236 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 137 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 58″, k. h. 16° 26′ 12″43.932671°N 16.436673°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 58″, k. h. 16° 26′ 12″43.932671°N 16.436673°E | |
 | |
Vinalić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 47, közúton 74 km-re északra, községközpontjától 5 km-re északkeletre, a Vrlikai mező keleti szélén, a Cetina-folyó jobb partja felett fekszik. Településrészei Biuci, Zorići, Plazonići, Bakovići, Žeravice, Gverići, Zidari, Modrići, Gutići, Kusturići és néhány kisebb telep.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 286, 1910-ben 395 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 216 fő volt. Hívei a vrlikai plébániához tartoznak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 286 | 313 | 246 | 275 | 307 | 395 | 482 | 616 | 554 | 645 | 710 | 612 | 490 | 438 | 283 | 216 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A balaci híd[4] egy a Cetina felett átívelő falazott kőhíd, mely három íves nyílással rendelkezik, amelyek négyszögletes keresztmetszetű kőoszlopokon nyugszanak. A híd elülső fala négyszögletes keresztmetszetű párkánnyal végződik, amely a híd teljes hosszára kiterjed. A híd mellvédje kőből készült, ferdén elhelyezett nagyobb fedőlapokkal. A híd szerkezetét mindkét oldalon durván megmunkált kőből épített támfalakkal erősítették meg. A balaci híd a sinji régió legmagasabb hídja, alakja és építési módja hasonló a 19. század második felének más, Dalmáciában található, helyi kőből és helyi mesterek által épített hidakhoz.
A Cetina szurdokában, a balaci hídtól mintegy száz méterre folyásirányban lefelé található a Lelas-malom romja,[5] mely ezen a területen az egyik legnagyobb és legfontosabb malom volt. Valószínűleg a 19. század végén vagy a 20. század elején építették, és a horvátországi háború alatt szinte teljesen elpusztították. A komplexum három épületből, egy malomból és két földszintes házból állt (raktár, pajta).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 18.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5028.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7174.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vrlika város hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vrlika turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
