Ugrás a tartalomhoz

Bračević

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bračević
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállásfalu
Irányítószám21206
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség139 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság553 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 44′ 29″, k. h. 16° 24′ 26″43.741369°N 16.407218°EKoordináták: é. sz. 43° 44′ 29″, k. h. 16° 24′ 26″43.741369°N 16.407218°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bračević témájú médiaállományokat.

Bračević falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Split központjától légvonalban 26, közúton 43 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora központi részén, a Vrba-patak és a Svilaja-hegység között fekszik. Településrészei: Ravna Vrba, Svilaja Bračevićka, Tisna Vrba és Viseć.

Neve az azonos családnévből származik, mely egykor a település meghatározó családja volt, ma azonban már nem él ilyen nevű ember a faluban.[2] Más vélemények szerint a település a terület egykori ura, a Nepilić család által a Vrba-patak feletti magaslaton épített és először 1322-ben említett Brečevo váráról nevezték el a települést. A várat I. Lajos magyar király sikertelenül próbálta elvenni a családtól és az 1345-ben Kninben folyt tárgyalások után is a Nepilićek kezén maradt. A török uralom idején a települést a Tominának is nevezték. A térség 1685 körül szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be.[3] A 18. században az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 537, 1910-ben 742 lakosa volt. 1882-ben elszakadt az orogjei plébániától, a zlopoljei plébánia része lett és ma is oda tartozik. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 182 fő volt.

Lakosság változása[4][5]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
537502507521578742742895782764700588400267205182
  • Bračević déli településrészén Visećen, a Križi nevű helyen állt a hagyomány szerint a régi Mindenszentek templom, ahol ma is látni a római és ószláv sírok maradványait két monumentális óhorvát kereszttel.[3]
  • Közelében találhatók Brečevo középkori várának maradványai.
  • A falu másik régi templomát a népi hagyomány Ričipoljéra, a Pribude, Crivac és Bračević hármas határ közelébe helyezi. A hagyomány szerint Szent Lukácsnak volt szentelve és a török rombolta le. Ezen a helyen ősi halomsírok találhatók, melyekről úgy tartják, hogy az egykori templomhoz tartozó régi sírok maradványai.[3]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Ogorje.net:Bračević Archiválva 2014. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben hozzáférés:2016.04.09.(horvátul)
  3. 1 2 3 Franjevci-split.hr:Zlopolje – povijest župe hozzáférés:2016.04.09.(horvátul)
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 9.