Gdinj
| Gdinj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21467 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 122 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 332 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 08′, k. h. 16° 56′43.133333°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 43° 08′, k. h. 16° 56′43.133333°N 16.933333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gdinj témájú médiaállományokat. | |
Gdinj falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 58 km-re délkeletre, Makarskától 19 km-re délnyugatra, Jelsától légvonalban 20, közúton 28 km-re keletre, a Hvar sziget középső-keleti részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Bonkovići, Stara Crkva, Banovi Dvori, Vrvolići, Visoka, Talkovići, Dugi Dolac és Nova Crkva. A sziget északi oldalán fekvő Pokrivenik- és Zaraća-öböllel, valamint a déli oldalon található apartmanokkal utak kötik össze.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gdinj vidéke már a történelem előtti időkben lakott volt. Ezt igazolja a Pokrivenik-öbölben található Badanj-barlang, mely az újkőkorszaki emberi jelenlét nyomait őrzi. Az ókorban az illírek lakták a szigetet, rájuk emlékeztetnek olyan monumentális halomsírok, mint amilyen a "Vela gomila". A mai Gdinj pásztortelepülésként keletkezett a 14. században, vagy még ennél is előbb. A középkorban a Kačić nemzetség birtoka volt, akik templomot is építettek a településen. A 15. században a sziget többi településével együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. A török veszély hatására több lakóházát is megerősítették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 361, 1910-ben 809 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 133 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 361 | 424 | 478 | 560 | 674 | 809 | 793 | 719 | 663 | 645 | 584 | 446 | 292 | 200 | 119 | 133 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent György tiszteletére szentelt régi temploma[4] majdnem 1 km-re fekszik a falu központjától. A 16. században építették reneszánsz-barokk stílusban. Egyhajós épület, kőkeretes kapuzattal és az oromzaton három harang számára kialakított harangdúccal. 1558-ban említik először. 1691-ben kápolnát építettek a déli oldalhoz, 1750-ben pedig ugyanilyen kialakítású északi kápolnát is kapott. A kápolnák kőből épültek, kisebb oldalablakokkal, boltíves boltozattal. A 18. században a főhajót nyugatra hosszabbították meg, és új homlokzatot alakítottak ki barokk portállal, amely felett kőrozetta látható. Az apszistól északra sekrestyével bővítették. 1804-ben a főhomlokzat oromzatában három részből álló, kőből készült harangdúcot építettek. A tetőt kőlapok borítják. Az új plébániatemplom építésével a régi templomot elhagyták és minden mozgatható műalkotás átkerült az új templomba és sekrestyéjébe.
- Az új Szent György plébániatemplom[5] 1900 és 1902 között épült a Petrov Glog nevű területen, az egymástól távol fekvő gdinjei településrések központjában. Egyhajós épület, négyszögletes apszissal, sokszög záródású sekrestyével, kapuzata felett timpanonnal, homlokzatán pedig egy nagyobb és egy kisebb körablakkal. A templomudvart kőfal veszi körül, a sarkon pedig egy kőkereszt, amelyet a régi templom melletti temető területéről hoztak ide. A templom a neo stílusú építészet szép példája, megőrizve az építéskori belső teret és berendezést, valamint a régi Szent György-templomból áthozott műalkotásoknak, többek között a barokk oltár ezüst és faszobrainak is otthont adva.
- A Szent Lúcia templomot a Kačić nemzetség építtette 1599-ben.
- A Radovanović-házban a neves horvát költő és festőművész Ivko Radovanović könyvtára és festményei tekinthetők meg.
- A Pokrivenik-öböl egyike a sziget legszebb öbleinek,melynek végében kavicsos strand található. Régi halászházak találhatók itt kis kikötővel, mely különleges bájt ad az itteni tájnak.
- A sziget déli oldalán található Smrska-öbölben található az Angelini család nyári rezidenciája, benne kápolnával. Története során többször átépítették.
- A Smrska-öböltől kissé nyugatra található a Kozija-öböl a Kozja-barlanggal és Matija Bartulović tornyával, mely 1700 körül épült a török támadások elleni védelem céljából.
- A településtől északkeletre található a 417 méteres Likova Glava, az utolsó a Zastražišće felől húzódó magaslatok sorában. Innen nagyszerű kilátás nyílik Bogomolje és a sziget keleti része irányában. Az itt található illír halomsírok közül a legjelentősebb a mintegy 30 méteres átmérőjű Vela gomila.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 12.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4785.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7219.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Jelsa turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hvar települései – Gdinj (angolul)
- Hvar települései – útikalauz (horvátul)
