UgrĂĄs a tartalomhoz

Rajka

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Rajka
A 13. szåzadi eredetƱ római katolikus templom
A 13. szåzadi eredetƱ római katolikus templom
Rajka cĂ­mere
Rajka cĂ­mere
Közigazgatås
Orszåg Magyarorszåg
RĂ©giĂłNyugat-DunĂĄntĂșl
MegyeGyƑr-Moson-Sopron
JĂĄrĂĄsMosonmagyarĂłvĂĄri
Jogållåsközség
PolgĂĄrmesterKiss Vince (fĂŒggetlen)[1]
IrĂĄnyĂ­tĂłszĂĄm9224
Körzethívószåm96
Népesség
Teljes nĂ©pessĂ©g5357 fƑ (2026. jan. 1.)[2]
NĂ©psƱrƱsĂ©g51,77 fƑ/kmÂČ
Földrajzi adatok
TerĂŒlet52,6 kmÂČ
Földrajzi nagytåjKisalföld[3]
IdƑzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Ă©. sz. 47° 59â€Č 49″, k. h. 17° 11â€Č 54″47.996889°N 17.198319°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 47° 59â€Č 49″, k. h. 17° 11â€Č 54″47.996889°N 17.198319°E
Rajka (GyƑr-Moson-Sopron megye)
Rajka
Rajka
PozĂ­ciĂł GyƑr-Moson-Sopron megye tĂ©rkĂ©pĂ©n
Rajka weboldala
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Rajka tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

Rajka (nĂ©metĂŒl: Ragendorf, horvĂĄtul: Rakindrof[4]) közsĂ©g GyƑr-Moson-Sopron megye MosonmagyarĂłvĂĄri jĂĄrĂĄsĂĄban. ÉszakrĂłl SzlovĂĄkia, nyugatrĂłl Ausztria hatĂĄrolja.

Fekvése

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

A közsĂ©g a Mosoni-sĂ­ksĂĄg Ă©szaknyugati csĂŒcskĂ©ben, a Duna KörtvĂ©lyesi-(Somorjai) vĂ­ztĂĄrozĂłjĂĄnak közelĂ©ben, MosonmagyarĂłvĂĄrtĂłl 15 kilomĂ©terre Ă©szaknyugatra, PozsonytĂłl pedig 20 km-re dĂ©lkeleti irĂĄnyban helyezkedik el. A 15-ös fƑĂșt mellett fekszik. TƑle nyugatra halad el az M15-ös autĂłpĂĄlya, illetve az orszĂĄghatĂĄron tĂșli folytatĂĄsa, a D2-es autĂłpĂĄlya, amelyek az E65 Ă©s E75 eurĂłpai Ăștvonalak rĂ©szei. Ez az egyetlen telepĂŒlĂ©s a megyĂ©ben, amely (rĂ©szben) a 48. szĂ©lessĂ©gi körtƑl Ă©szakra fekszik.

Közlekedése

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
Rajka vasĂștĂĄllomĂĄs

A telepĂŒlĂ©s központjĂĄnak fƑutcĂĄja az orszĂĄgos közĂștkĂ©nt 1408-as Ășt, mely MosonmagyarĂłvĂĄr Ă©szaki rĂ©szĂ©n ĂĄgazik ki a 15-ös fƑĂștbĂłl, FeketeerdƑ Ă©s Dunakiliti Ă©rintĂ©sĂ©vel Ă©ri el RajkĂĄt, vĂ©gĂŒl a 15-ösbe visszatorkollva Ă©r vĂ©get. UtolsĂł szakaszĂĄn ĂĄgazik ki Ă©szak felĂ© a DunacsĂșn felĂ© vezetƑ, de orszĂĄgos közĂștkĂ©nt csak az ĂĄllamhatĂĄrig szĂĄmozĂłdĂł 1409-es Ășt. 1996 Ă©s 1998 között elkĂ©szĂŒlt a telepĂŒlĂ©st elkerĂŒlƑ M15-ös autĂłpĂĄlya. A legközelebbi ausztriai telepĂŒlĂ©s, NĂ©metjĂĄrfalu (Deutsch Jahrndorf) felĂ© az 1502-es Ășt vezet RajkĂĄrĂłl; ezen közelĂ­thetƑ meg a MagyarorszĂĄg, Ausztria Ă©s SzlovĂĄkia hĂĄrmashatĂĄrĂĄnĂĄl kialakĂ­tott pihenƑpark is.

Rajka vonattal a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasĂștvonalon Ă©rhetƑ el. 2009 oktĂłberĂ©tƑl 801-es jelzĂ©ssel helyi buszjĂĄrat közlekedett a pozsonyi SzlovĂĄk Nemzeti SzĂ­nhĂĄz Ășj Ă©pĂŒletĂ©tƑl RajkĂĄig, amelyet 2010 decemberĂ©ben nĂ©gy megĂĄllĂłval bƑvĂ­tettek ki.[5] 2015 szeptemberĂ©tƑl a jĂĄrat csak az oroszvĂĄri vasĂștĂĄllomĂĄsig megy, elkerĂŒlve DunacsĂșnt.

Története

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Kiss Lajos földrajzi etimolĂłgiai szĂłtĂĄra szerint elƑször 1297-ben, Royka alakban fordult elƑ Ă­rott forrĂĄsban a közsĂ©g neve, amely valĂłszĂ­nƱleg szlĂĄv szemĂ©lynĂ©vbƑl keletkezett. A templom elsƑ emlĂ­tĂ©se 1313-bĂłl ismert, a torony ĂĄtmeneti romĂĄn-gĂłt stĂ­lusa ebbƑl az idƑbƑl szĂĄrmazhat. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajk nĂ©ven emlĂ­tette okiratĂĄban, amelyben Schwarz Hermannak, a magyarĂłvĂĄri vĂĄrƑrsĂ©g tisztjĂ©nek udvartelket adomĂĄnyozott. 1683-ban a BĂ©cs ostromĂĄbĂłl visszavonulĂł törökök RajkĂĄt is fölĂ©gettĂ©k. BĂ©l MĂĄtyĂĄs a 18. szĂĄzadban tekintĂ©lyes mezƑvĂĄroskĂ©nt emlĂ­tette: „A lakosok többnyire nĂ©metek...” Rajka 1721-tƑl mezƑvĂĄros. ElsƑ evangĂ©likus temploma 1650-ben Ă©pĂŒlt, ezt 1784-ben ĂșjraĂ©pĂ­tettĂ©k, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben Ășj templomot emeltek a katolikusok is. 1830-ban posztĂł-, 1912-ben szalaggyĂĄrat alapĂ­tottak a telepĂŒlĂ©sen.

A kiegyezĂ©s RajkĂĄra is jelentƑs hatĂĄst gyakorolt. A Rajkai jĂĄrĂĄs központjĂĄvĂĄ vĂĄlt, vasĂștĂĄllomĂĄst, postĂĄt Ă©s tĂĄvirdĂĄt kapott, s 1897-ben nagyközsĂ©g lett. Trianont követƑen jĂĄrĂĄsszĂ©khelyi szerepe megszƱnt. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș alatt a nĂ©metek fölrobbantottĂĄk a RajkĂĄt Dunakilitivel összekötƑ Kis-Duna hidat. A pĂĄrizsi bĂ©ketĂĄrgyalĂĄsokon a csehszlovĂĄk fĂ©l kĂ©rte a falu ĂĄtadĂĄsĂĄt a pozsonyi hĂ­dfƑ rĂ©szekĂ©nt, de ez nem teljesĂŒlt.

1946 tavaszĂĄn a nĂ©met lakossĂĄg zömĂ©t, 859 fƑt kitelepĂ­tettek.

21. szĂĄzad

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

2007-ben a schengeni egyezmĂ©nyhez valĂł csatlakozĂĄssal megszƱnt a hatĂĄrellenƑrzĂ©s Ă©s a hatĂĄrĂĄtkelƑhelyek szabadon ĂĄtjĂĄrhatĂłvĂĄ vĂĄltak, ami felĂ©rtĂ©kelte a telepĂŒlĂ©st a pozsonyiak szĂĄmĂĄra.

Pozsony közelsĂ©ge miatt a közelmĂșltban 5 ezer fƑsre duzzadt nĂ©pessĂ©gƱ közsĂ©g a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș Ăłta az elsƑ magyarorszĂĄgi telepĂŒlĂ©s, amelyben többsĂ©gĂ©ben szlovĂĄk nemzetisĂ©g Ă©l. AmiĂłta a kĂ©t orszĂĄg közötti hatĂĄron megszƱnt az ellenƑrzĂ©s, a könnyebb mobilitĂĄs elsƑsorban a gazdasĂĄgi indĂ­tĂ©kĂș szuburbanizĂĄciĂłt Ă©lĂ©nkĂ­tette. PozsonybĂłl a polgĂĄrok leginkĂĄbb az olcsĂłbb megĂ©lhetĂ©s (fƑleg a kedvezƑ ĂĄrĂș ingatlanok) miatt költöznek ide.[6] Emellett elƑnyt jelent szĂĄmukra, hogy RajkĂĄn majdnem mindenhol elĂ©rhetƑ a kĂ©t legnagyobb szlovĂĄk mobilszolgĂĄltatĂł (Orange Slovensko, T-Mobile SzlovĂĄkia), illetve foghatĂłk a szlovĂĄk digitĂĄlis Ă©s analĂłg felszĂ­ni tĂ©vĂ©csatornĂĄk is. 2012-ben a lakossĂĄg fele, 2022-ben közel a 70 szĂĄzalĂ©ka szlovĂĄk ĂĄllampolgĂĄr volt.[7] A betelepĂŒlĂ©s a korĂĄbban ott Ă©lƑ embereknek is több munkalehetƑsĂ©get biztosĂ­t, mivel a telepĂŒlĂ©s lakossĂĄga megduplĂĄzĂłdott.[8]

Közélete

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

PolgĂĄrmesterei

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Varga KĂĄlmĂĄn (fĂŒggetlen)[9]
  • 1994–1998: Varga KĂĄlmĂĄn (fĂŒggetlen)[10]
  • 1998–2002: Varga KĂĄlmĂĄn (fĂŒggetlen)[11]
  • 2002–2006: Varga KĂĄlmĂĄn (fĂŒggetlen)[12]
  • 2006–2010: BazsĂł Lajos (fĂŒggetlen)[13]
  • 2010–2014: Kiss Vince (fĂŒggetlen)[14]
  • 2014–2019: Kiss Vince (fĂŒggetlen)[15]
  • 2019–2024: Kiss Vince (fĂŒggetlen)[16]
  • 2024– : Kiss Vince (fĂŒggetlen)[1]

Népesség

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:

A népesség alakulåsa 2013 és 2026 között:
Lakosok szĂĄma
2597
2572
5239
5244
5630
5588
5459
5357
20132014202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

Etnikai megoszlĂĄs

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok szĂĄma 2622 volt, közĂŒlĂŒk 70,3%-a magyarnak, 19,4% szlovĂĄknak, 10,3% nĂ©metnek, 2,6% mĂĄs nemzetisĂ©gƱnek mondta magĂĄt (14,9% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt nagyobb a vĂ©gösszeg 100%-nĂĄl).[17]

A 2022-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok szĂĄma 5239 fƑ; 63,2%-a szlovĂĄk, 37,2%-a magyar, 3%-a nĂ©met volt.[18]

VallĂĄsi megoszlĂĄs

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

A 2011-es nĂ©psz. alapjĂĄn a vallĂĄsi megoszlĂĄs a következƑ volt: rĂłmai katolikus 49,5%, evangĂ©likus 2,9%, reformĂĄtus 2%, görögkatolikus 0,2%, mĂĄs felekezetƱ 0,7%, felekezeten kĂ­vĂŒli 11,9%, illetve 32,9% nem nyilatkozott.[17]

A 2022-es nĂ©psz. alapjĂĄn a vallĂĄsi megoszlĂĄs: rĂłmai katolikus 27,2%, evangĂ©likus 2,6%, reformĂĄtus 1,1%, görög katolikus 0,7%, mĂĄs felekezetƱ 3,4%, felekezeten kĂ­vĂŒli 22,1%, illetve 43,0% nem vĂĄlaszolt.[18]

Nevezetességei

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Nevezetes rajkaiak

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • Itt szĂŒletett 1669-ben ForgĂĄch Simon csĂĄszĂĄri Ă©s kirĂĄlyi tĂĄbornok, kuruc tĂĄbornagy.
  • Itt szĂŒletett 1883. oktĂłber 23-ĂĄn vitĂ©z JĂĄny GusztĂĄv (eredetileg Hautzinger) vezĂ©rezredes, a Magyar 2. hadsereg parancsnoka.
  • Itt szĂŒletett 1890. jĂșlius 14-Ă©n Knapp Miksa vĂĄlogatott labdarĂșgĂł

Jegyzetek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. oktĂłber 2.
  2. ↑ "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
  3. ↑ MagyarorszĂĄg kistĂĄjainak katasztere. Szerkesztette DövĂ©nyi ZoltĂĄn. MĂĄsodik, ĂĄtdolgozott Ă©s bƑvĂ­tett kiadĂĄs. Budapest: MTA FöldrajztudomĂĄnyi KutatĂłintĂ©zet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005". Ćœivko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u MadĆŸarskoj. 2020. ĂĄprilis 17. dĂĄtummal az eredeti (pdf) cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2012. jĂșlius 31.
  5. ↑ "RajkĂĄig jĂĄr a pozsonyi BKV". mandiner.hu. 2010. december 28. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. mĂĄrcius 29. {{cite journal}}: Unknown parameter |quotes= ignored (sĂșgĂł)
  6. ↑ CsĂ©falvay Attila - A hatĂĄron inneni telepĂŒlĂ©sek is szĂ©pen lassan Pozsony elƑvĂĄrosai lettek (Telex.hu, 2021.03.17.)
  7. ↑ Íme a nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs eredmĂ©nyei: 900 ezer katolikus eltƱnt, öregszik a tĂĄrsadalom - HVG, 2023.09.26.
  8. ↑ RajkĂĄn egyre több a szlovĂĄk ĂĄllampolgĂĄr – Index.hu, 2012.02.22.
  9. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
  10. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 28.
  11. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 21.
  12. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 21.
  13. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 21.
  14. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. december 23.
  15. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 28.
  16. ↑ "Rajka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei". Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșnius 7.
  17. 1 2 Rajka Magyarorszåg helységnévtåra (KSH, 2011)
  18. 1 2 "Magyarorszåg helységnévtåra". www.ksh.hu. Hozzåférés: 2024. februår 9.

TovĂĄbbi informĂĄciĂłk

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • Zielbauer György: Adatok Ă©s tĂ©nyek a magyarorszĂĄgi nĂ©metsĂ©g törtĂ©netĂ©bƑl, 1945–1949. Budapest: AkadĂ©miai. 1989. = NemzetisĂ©gi FĂŒzetek, 7. ISBN 963-05-5264-7  
  • Böröndi Lajos: ÁrpĂĄd szobor köszönti a RajkĂĄra Ă©rkezĂ”ket. SzĂ©l-jĂĄrĂĄs, X. Ă©vf. 3. sz. (2017)
  • Rajka. utazom.com utazĂĄsi iroda (HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2022. mĂĄjus 28.)
  • Rajka. Via Sancti Martini (HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2022. mĂĄjus 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rajka&oldid=29407887”