UgrĂĄs a tartalomhoz

GyalĂłka

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
GyalĂłka
GyalĂłka rĂłmai katolikus temploma
GyalĂłka rĂłmai katolikus temploma
Közigazgatås
Orszåg Magyarorszåg
RĂ©giĂłNyugat-DunĂĄntĂșl
MegyeGyƑr-Moson-Sopron
JĂĄrĂĄsSoproni
Jogållåsközség
PolgĂĄrmesterVarga TamĂĄs (fĂŒggetlen)[1]
IrĂĄnyĂ­tĂłszĂĄm9474
Körzethívószåm99
Népesség
Teljes nĂ©pessĂ©g89 fƑ (2026. jan. 1.)[2]
NĂ©psƱrƱsĂ©g15,52 fƑ/kmÂČ
Földrajzi adatok
TerĂŒlet3,93 kmÂČ
Földrajzi nagytåjNyugat-magyarorszågi peremvidék[3]
Földrajzi közĂ©ptĂĄjVas–Soproni-sĂ­ksĂĄg[3]
Földrajzi kiståjRépce-sík[3]
IdƑzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Ă©. sz. 47° 26â€Č 35″, k. h. 16° 41â€Č 47″47.442919°N 16.696519°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 47° 26â€Č 35″, k. h. 16° 41â€Č 47″47.442919°N 16.696519°E
Gyalóka (GyƑr-Moson-Sopron megye)
GyalĂłka
GyalĂłka
PozĂ­ciĂł GyƑr-Moson-Sopron megye tĂ©rkĂ©pĂ©n
GyalĂłka weboldala
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz GyalĂłka tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

GyalĂłka (nĂ©metĂŒl: Jelwicken, Jalocken) közsĂ©g GyƑr-Moson-Sopron megyĂ©ben, a Soproni jĂĄrĂĄsban.

A 8614-es Ășt belterĂŒleti szakasza (a FƑ utca) nyugat felĂ© nĂ©zve
Utcakép

A megye dĂ©lnyugati rĂ©szĂ©n fekszik, Sopron Ă©s KƑszeg között, a megyeszĂ©khely GyƑrtƑl 100 kilomĂ©terre. 1990-tƑl önĂĄllĂł önkormĂĄnyzata van, a szakonyi körjegyzƑsĂ©ghez tartozik. Éghajlata mĂ©rsĂ©kelt, az Alpok közelsĂ©ge miatt hƱvösebb, szelesebb Ă©s csapadĂ©kosabb az orszĂĄgos ĂĄtlagnĂĄl.

Csak közĂșton Ă©rhetƑ el, Szakony vagy Zsira Ă©rintĂ©sĂ©vel, a 8614-es Ășton.

ElsƑ Ă­rĂĄsos emlĂ­tĂ©se 1308-bĂłl ismert. KözĂ©pkori birtokosai az Osl nemzetsĂ©gbƑl leszĂĄrmazott csalĂĄdok Ă©s a Kanizsayak voltak. 1544 tĂĄjĂĄn mĂ©g jobbĂĄgyközsĂ©g volt, Koroknay PĂ©ter Ă©s LĂĄdonyi LĂĄszlĂłnĂ©, szĂŒletett GyalĂłkay DĂłra tulajdonĂĄban. JobbĂĄgylakossĂĄga mindössze 3 porta lakĂłibĂłl ĂĄllt, azok is fizetĂ©skĂ©ptelen szegĂ©nyek voltak, Ă­gy 1549-re a közsĂ©g a jobbĂĄgytalan nemesi falvak sorĂĄba sĂŒllyedt. 1549-ben 2 nemesi kĂșriĂĄt Ă­rtak össze.

A közsĂ©g birtokos csalĂĄdjai közĂŒl az emlĂ­tett GyalĂłkay DĂłra utĂĄn a LĂĄdonyiak, GarĂĄzdĂĄk, GergĂłczok, PolĂĄnyiak Ă©s AkĂĄcsok következtek. A gyalĂłkai Dukkon-malom Ă©lĂ©nk ĂŒzlet tĂĄrgyĂĄt kĂ©pezte: 1580 körĂŒl Gongol, alias MolnĂĄr JĂĄnostĂłl vette meg Podgorszky JĂĄnos pannonhalmi kapitĂĄny. 1585-ben az Ƒ fia adta el pĂ©csi Bornemissza JĂĄnosnak Ă©s nejĂ©nek, Patyi AnnĂĄnak, tovĂĄbbĂĄ PolĂĄnyi GĂĄspĂĄrnak Ă©s Farkasnak, illetve GarĂĄzda Benedeknek, akik elzĂĄlogosĂ­tottĂĄk a csapodi KĂĄlmĂĄn BarnabĂĄsnak.

A 17. szĂĄzadban a szomszĂ©dos SalamonfĂĄn birtokos RĂĄtkayak vĂĄsĂĄroltak GyalĂłkĂĄn birtokot, Ă­gy a közsĂ©g nagy rĂ©sze ĂĄtment azoknak a RĂĄtkayaknak a tulajdonĂĄba, akik a 18. szĂĄzad elejĂ©n Zichy ÁdĂĄm, KĂ©ry LĂĄszlĂł Ă©s Jely PĂĄl mellett ĂșjbĂłl földesurak, vagyis telkes jobbĂĄgyok urai lettek. GyalĂłka a RĂĄtkayak kezĂ©ben ĂșjbĂłl betelepĂŒlt telkes jobbĂĄgyokkal.

A MajorsĂĄg Kft. telephelye a falu hatĂĄrĂĄban

A 18. szĂĄzad közepĂ©n a telepĂŒlĂ©s – valĂłszĂ­nƱleg zĂĄlog gyanĂĄnt – a kamalduli rend birtokĂĄban volt. Az 1780-as Ă©vektƑl kezdve, a RĂĄtkay csalĂĄd kihaltĂĄval a MeskĂł csalĂĄd lett a birtokos. A 19. szĂĄzad elsƑ felĂ©ben a közsĂ©g MolnĂĄr Lajos vĂĄrmegyei tiszti fĆ‘ĂŒgyĂ©sz tulajdonĂĄt kĂ©pezte. A paraszti birtokĂĄllomĂĄny 250 kishold szĂĄntĂłbĂłl ĂĄllott, telkes jobbĂĄgyainak szĂĄma 20 körĂŒl mozgott. LĂ©lekszĂĄma 1787-tƑl 1930-ig 223-rĂłl 317-re nƑtt. A grĂłf MeskĂł csalĂĄd birtokĂĄban ĂĄllĂł urasĂĄgi major az összevĂĄsĂĄrolt kisnemesi telkekbƑl alakult ki, 1790-ben 73 kh. szĂĄntĂł Ă©s 34 kh. rĂ©t tartozott hozzĂĄ.

A Dömötör, TĂłth Ă©s Varga nevƱ jobbĂĄgycsalĂĄdokkal a helyi iratokban 1671-ben, a KĂłczĂĄn, Pusztai Ă©s NĂ©meth nevƱekkel pedig 1728-ban talĂĄlkozunk elƑször. GyalĂłkai szĂŒletĂ©sƱ volt KĂłczĂĄn Ferenc kegyesrendi tanĂĄr Ă©s Ă­rĂł (1801–1867).

Az elsƑ vilĂĄghĂĄborĂșban 14 fƑ, a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșban 8 fƑ gyalĂłkai lakos halt hƑsi halĂĄlt. A kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között a falu birtokosa az Újhelyi csalĂĄd volt. A munkĂĄra foghatĂł lakossĂĄgnak 10%-a volt 1-5 kh-on gazdĂĄlkodĂł zsellĂ©r, tovĂĄbbi 10% pedig cselĂ©d az Újhelyi-birtokon. Sem kiemelkedƑen gazdag, sem kirĂ­vĂłan szegĂ©ny csalĂĄd nem Ă©lt itt ebben az idƑben. A nĂ©pessĂ©g nagy rĂ©sze a földmƱvelĂ©sbƑl Ă©lt, az iparosok kisebbsĂ©gben voltak, de akadt azĂ©rt nĂ©hĂĄny kovĂĄcs, cipĂ©sz, asztalos, ĂĄcs Ă©s kƑmƱves, tovĂĄbbĂĄ volt mĂ©g kocsmĂĄros Ă©s vegyesboltos is. A falu hatĂĄrĂĄt Ă©rintƑ RĂ©pce egy idƑben hĂĄrom malmot is hajtott.

A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș vĂ©gsƑ szakaszĂĄban a falu nĂ©pĂ©bƑl aki csak tehette, az Újhelyi-kastĂ©ly pincĂ©jĂ©ben prĂłbĂĄlt elrejtƑzni, amĂ­g a szovjet csapatok ĂĄtvonultak. 1946-ban a gazdĂĄk többsĂ©ge belĂ©pett a KisgazdapĂĄrtba. 1959-ben termelƑszövetkezetet alakĂ­tottak. Az 1980-as Ă©vek mĂĄsodik felĂ©ben korszerƱsĂ­tettĂ©k a villanyvilĂĄgĂ­tĂĄst, ravatalozĂłt Ă©pĂ­tettek, orvosi rendelƑt alakĂ­tottak ki. Napjainkban nincs intĂ©zmĂ©ny a telepĂŒlĂ©sen. MƱvelƑdĂ©si, sportolĂĄsi lehetƑsĂ©g a szomszĂ©dos telepĂŒlĂ©seken, orvosi ellĂĄtĂĄs Zsira közsĂ©gben van.

  • 1990–1994: Ifj. Farkas JĂĄnos (fĂŒggetlen)[4]
  • 1994–1998: TĂłth JĂĄnos (fĂŒggetlen)[5]
  • 1998–2002: TĂłth JĂĄnos (fĂŒggetlen)[6]
  • 2002–2006: TĂłth JĂĄnosnĂ© (fĂŒggetlen)[7]
  • 2006–2010: TĂłth JĂĄnosnĂ© (fĂŒggetlen)[8]
  • 2010–2014: Kincse Attila (fĂŒggetlen)[9]
  • 2014–2019: Kincse Attila (fĂŒggetlen)[10]
  • 2019–2020: Kincse Attila (fĂŒggetlen)[11]
  • 2020–2024: Varga TamĂĄs (fĂŒggetlen)[12][13]
  • 2024– : Varga TamĂĄs (fĂŒggetlen)[1]

A telepĂŒlĂ©sen 2020. szeptember 6-ĂĄn idƑközi polgĂĄrmester-vĂĄlasztĂĄst kellett tartani, mert a 2019 oktĂłberĂ©ben megvĂĄlasztott elƑzƑ polgĂĄrmester 2020. mĂĄrcius 22-Ă©n lemondott posztjĂĄrĂłl.[14][15]

A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:

A népesség alakulåsa 2013 és 2026 között:
Lakosok szĂĄma
70
69
68
84
81
82
87
89
89
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,5% cigĂĄnynak mondta magĂĄt (4,7% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következƑ volt: rĂłmai katolikus 82,8%, evangĂ©likus 4,7%, felekezeten kĂ­vĂŒli 1,6% (10,9% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakossĂĄg 60,5%-a vallotta magĂĄt magyarnak, 9,9% nĂ©metnek, 9,9% cigĂĄnynak, 1,2% szlovĂ©nnek, 1,2% horvĂĄtnak, 25% egyĂ©b, nem hazai nemzetisĂ©gƱnek (19,8% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). VallĂĄsuk szerint 44,4% volt rĂłmai katolikus, 3,7% reformĂĄtus, 1,2% egyĂ©b katolikus, 7,4% felekezeten kĂ­vĂŒli (43,2% nem vĂĄlaszolt).[17]

  • MƱemlĂ©k jellegƱ az 1761-ben barokk stĂ­lusban Ă©pĂŒlt, homlokzati tornyos, egyhajĂłs, KeresztelƑ Szent JĂĄnos nevĂ©re szentelt rĂłmai katolikus templom. Eredeti nĂ©pies barokk berendezĂ©se nagyrĂ©szt megmaradt, elsƑsorban a szobrokkal dĂ­szĂ­tett oltĂĄr Ă©s a rokokĂł dĂ­szes orgona Ă©rdemel figyelmet. A templom melletti Nepomuki Szent JĂĄnos-szobor a 18. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©bƑl valĂł. A temetƑben rĂ©gi sĂ­rkövek lĂĄthatĂłk.
  • GyƑr-Moson-Sopron megye kĂ©zikönyvĂ©bƑl (SzekszĂĄrd 1998) Kelemen EndrĂ©nĂ© Ă­rĂĄsa ĂĄtdolgozva.
  1. 1 2 "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
  3. 1 2 3 MagyarorszĂĄg kistĂĄjainak katasztere. Szerkesztette DövĂ©nyi ZoltĂĄn. MĂĄsodik, ĂĄtdolgozott Ă©s bƑvĂ­tett kiadĂĄs. Budapest: MTA FöldrajztudomĂĄnyi KutatĂłintĂ©zet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
  5. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2019. december 8.
  6. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 2.
  7. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 2.
  8. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 2.
  9. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. december 23.
  10. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 2.
  11. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșlius 30.
  12. ↑ "GyalĂłka telepĂŒlĂ©si idƑközi polgĂĄrmester-vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2020. szeptember 6. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2022. jĂșlius 22.
  13. ↑ Többnyire a jĂĄrvĂĄny miatt elmaradt idƑközi önkormĂĄnyzati voksolĂĄsokat tartottak vasĂĄrnap orszĂĄgszerte. nepszava.hu (2020. szeptember 6.) (HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. szeptember 7.)
  14. ↑ 2023. oktĂłber 24-Ă©n e-mailben kapott vĂĄlasz közĂ©rdekƱ adatigĂ©nylĂ©sre.
  15. ↑ "PolgĂĄrmestert vĂĄlasztanak vasĂĄrnap GyalĂłkĂĄn". Kisalföld.hu. 2020. szeptember 1. 2024. mĂĄjus 17. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. mĂĄjus 17.
  16. ↑ GyalĂłka HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
  17. ↑ GyalĂłka HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr

TovĂĄbbi informĂĄciĂłk

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]