Cirák

Cirák
A községháza
Cirák címere Cirák zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Kapuvári
Jogállás	község
Polgármester	Lukácsi Gyula (független)
Irányítószám	9364
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	503 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	48,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 01′ 38″47.476819444444, 17.027188888889
Cirák Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Cirák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirák témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Cirák község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól 16 kilométerre délre, a Rábaköz nyugati peremén, Vas megye határa mellett fekszik.

Három települési szomszédja van: észak felől Gyóró (amellyel belterülete mára szinte teljesen összenőtt), kelet felől Beled, dél felől pedig Dénesfa; nyugati irányból ez utóbbihoz tartozó lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése

A település központján kelet-nyugati irányban a Beledtől Nagycenk térségéig húzódó 8612-es út halad keresztül, amelybe itt csatlakozik bele észak felől a Kapuvártól induló 8613-as út és itt ágazik ki dél felé a Répceszemere-Bük érintésével Zsiráig vezető 8614-es út. E három útvonal segítségével a község minden égtáj irányából könnyen megközelíthető.

Az ország távolabbi részei felől leginkább a 86-os főúton vagy az M86-os autóúton, esetleg a Kapuvár–Celldömölk közti 8611-es úton közelíthető meg, mindháromról Beled térségében kell letérni.

Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Beled vasútállomása és Dénesfa megállóhelye kínálja, mindkettő nagyjából 4,5-5 kilométerre van Ciráktól, előbbi keleti, utóbbi délkeleti irányban.

Története

Régi parasztház

A falu első ismert pecsétje 1775-ből való, ovális, poncolt vonallal határolt, amelyen két mezei virág között jobbra néző, lebegő ekevas látható. Felette felirat helyett egy nagy C betű áll. A monda szerint II. Béla király idejében tűnt fel vitézségével a Vezekeny nemzetség egyik tagja, Vezekényi Zyriacus, a cirákiak őse. A családban élő hagyomány alapján Zyriacus vitézsége jutalmául királyi adományként kapta birtokát a Szemere és Gyóró között húzódó Székás nevű királyi erdő területéből, mely birtokot első tulajdonosként róla nevezték el.

A település neve írásos alakban legrégebbről 1265-ből maradt fenn, „Terra Zyrak” alakban. Az elnevezés előzményét szláv nyelvekben is kereshetjük, pl. a bolgár сирак, a cseh sirotek, a horvát siroče, az orosz сирота, a szerb сироче, a szlovák és szlovén sirota (árva) szóban, de valószínűbbnek látszik a magyar eredet. A cirák kifejezés jelentése a magyarban: csíra, ivadék, sarj.

A község nagy része sokáig a Czirákyak tulajdonában volt, akik hosszú időn át vezető szerepet töltöttek be életében, de sohasem voltak határának kizárólagos urai. Cziráky György halála után (1544) özvegyének két újabb házassága révén Eszéky Pál (1546-1551), majd Káldy Albert (1552-1557) lett a falu legnagyobb birtokosa. Emiatt a Cziráky örökösök sokat pereskedtek, s elzálogosították birtokaikat. A törökök elől menekülve 1545-ben három nemes- és három jobbágycsalád is letelepedett Cirákon, melynek fő birtokosai a Cziráky, a Berta, a Bors és a Dőry családok lettek.

Az 1500-as évek vége felé protestáns lelkészség és hat nemesi kúria volt a községben. A XVI. és XVII. században családi kapcsolatok révén vagy zálogjogon birtokokat szerzett a településen többek között Niczky Boldizsár, Már János és Zámbó György is. 1704-ben Cziráky László 70 évre elzálogosította a falut Zellinger Mátyásnak. A család 1765 körül váltotta vissza a tönkrement és feldarabolódott birtok túlnyomó részét, de a Berta, Bors, Nagy, Németh és Soós egytelkes nemesek kezén még így is maradtak kisebb kuriális nemesi birtokrészek. Az 1785. évi népszámlálás idején a községnek a Czirákyak és néhány kisnemes voltak a tulajdonosa; lakosainak száma 577 fő volt.

Az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban 7 ciráki harcolt. 1854-ben megtörtént a földosztás, a jobbágytelkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A földosztást és a kataszteri térkép elkészítését Mészöly Ignác földmérnök irányította. A jobbágytelkeket a gyengébb talajokból mérette ki az uraság, a jobb földeket pedig (például a Répce jobb oldalán a Szigeti földeket) megtartotta magának. A lakosság ebben az időszakban földművelésből és állattenyésztésből élt, de ebből megélhetését csak szűkösen tudta biztosítani, ezért egyesek más úton próbáltak boldogulni. A lányok a városokba mentek háztartási alkalmazottnak (cselédnek), a férfiak közül pedig néhányan Amerikában próbáltak szerencsét. Utóbbiak közül egyesek a hazatértük után a falu módosabb polgárai lettek; házat építettek, állatokat és gazdasági felszereléseket vásároltak, mások vásárokba jártak és kereskedéssel foglalkoztak. Az adásvétellel járó huncutságok „veszett” hírét keltették a falunak, s a „ciráki kupeceket” a szomszédos vármegyékben is ismerték.

A község 1933-ban artézi kutat fúratott.

Az első világháborúban 24, a másodikban 27 ciráki lakos vesztette életét.

Az 1948-ban államosított iskola elődje kéttantermes, két nevelőt foglalkoztató egyházi iskola volt. Az államosítás után a következő évben kezdődött meg a szakrendszerű oktatás három tanítóval. Mivel kis létszámuk miatt a szomszédos Gyóró és Dénesfa községek tanulói is Cirákra jártak, 1952-ben az itteni iskolát négytantermesre bővítették.

A község villamosítása 1950-re befejeződött. 1951-ben kilenc taggal megalakult a „Jobblét” termelőszövetkezeti csoport. Tagjai egyénileg művelték földjeiket, de a termelt javakat közösen értékesítették. A szövetkezeti csoport kezdetlegessége, és az a tény, hogy tagjai sem érezték magukénak, 1956-ban a megszűnéséhez vezetett.

1959-ben a község vezetői a lakosság kívánságára művelődési otthont építtettek. 1963-ban fedett autóbusz-megálló épült társadalmi munkában, majd a községi járdák betonozása következett. Ezután épült az orvosi rendelő és a postaépület. Az ÁFÉSZ 1967-ben presszót nyitott a községben, s átalakíttatta a vegyesboltot és a vendéglőt.

A település lakosainak száma ma csökkenő tendenciát mutat. 15 évvel ezelőtt még 714-en éltdek Cirákon.

A valaha Gyóróval és Dénesfával egy körjegyzőséget alkotó falu az elmúlt évtizedekben Beled nagyközségi közös tanács egyik társközsége volt. Az egykori körzeti iskola is Beled tagiskolája lett. A körzetesítések az itt élő emberekben kellemetlen emlékként hatnak még ma is.

A ma már önálló önkormányzat az infrastrukturális lemaradások lefaragását célozta meg. Kiépült a közös közigazgatás idején elkezdett ivóvízhálózat, a vezetékes gázhálózat, és bővült a telefonhálózat is: ma már a lakások 3/4-ében van vezetékes telefon.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Koltai János (független)
• 1994–1998: Koltai János (független)
• 1998–2002: Gálos László Mihályné (független)
• 2002–2006: Kovács Ferenc (független)
• 2006–2010: Tóth Sándor József (független)
• 2010–2014: Tóth Sándor József (független)
• 2014–2019: Tóth Sándor József (független)
• 2019–2020: Tóth Sándor József (független)
• 2020–2024: Tóth Sándor József (független)
• 2024– : Lukácsi Gyula (független)

A településen 2020. október 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület 2020. július 9-én feloszlatta magát. A választáson a hivatalban lévő polgármester is indult, és meg is nyerte azt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	575	577	582	535	528	530	519	516	503
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,7%, református 0,9%, evangélikus 3,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,5% (12,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szlovénnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,7% volt római katolikus, 3,4% evangélikus, 1,1% református, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 3,4% egyéb katolikus, 1,9% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).

Látnivalók

A Király-kápolna

A Szent Mihály-plébániatemplom egyhajós, el nem választott szentélyű, középtornyos egyszerű barokk épület észak-déli tájolással. Első ismert említése 1366-ból maradt fenn. A török háborúk és a labanc portyázások nagyon megviselték, s az 1713-as canonica visitatio jegyzőkönyve szerint romos, düledező állapotban volt. A mai templom 1801 és 1810 között, a francia háborúk okozta nehézségek miatt meg-megakadva épült. Tervét Anreith János, Anreith György és Ziegler János szombathelyi építőmesterek készítették. A mai toronysisak 1870-ben készült el.

A Cirák és Dénesfa között álló Király-kápolna a trónfosztott és Svájcba száműzött IV. Károly másodszori visszatérésének emlékét őrzi. Az 1921. október 20-án Svájcból indított akció, melynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak – köztük a falu birtokosa – segítségével Károly ismét visszaszerezze a trónt, négy és fél órás repülőút után itt ért véget. Károly innen vasúton indult Budapest felé. A Budaörs melletti ütközet során elfogták, majd útja hajóval madeirai száműzetésbe vezetett. A repülőgépből múzeumi tárgy lett, ott pedig, ahol a gép leszállt, kápolnát emeltek az utolsó magyar király visszatérésének emlékére. A kápolna a falu határában, a központjától Répceszemere és Bük érintésével Zsiráig húzódó 8614-es úttól mintegy 2 kilométerre nyugatra áll.