Ugrás a tartalomhoz

Gárdony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gárdony
A Jézus szíve templom
A Jézus szíve templom
Gárdony címere
Gárdony címere		 Gárdony zászlaja
Gárdony zászlaja
Becenév: a Velencei-tó fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállásváros
PolgármesterEötvös Pál Árpád (VITE)[1]
JegyzőKovácsné dr. Bozsoki Kornélia[2]
Irányítószám2483 (2484, 2485)
Körzethívószám22
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 811 fő (2025. jan. 1.)[3]
Népsűrűség198,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179[4] m
Terület63,5 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájVelencei-medence[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″47.197311°N 18.609061°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″47.197311°N 18.609061°E
Gárdony (Fejér vármegye)
Gárdony
Gárdony
Pozíció Fejér vármegye térképén
Gárdony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdony témájú médiaállományokat.

Gárdony üdülőváros Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján, a Gárdonyi járás székhelye. Fontosabb városrészei: Gárdony, Agárd, Dinnyés, Csiribpuszta.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Velencei-medence és a Közép-Mezőföld határán, a fővárostól 50, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 17 kilométerre helyezkedik el. A 7-es főút áthalad a település teljes hosszán, a környező települések egy részével pedig mellékutak kötik össze: Pákozddal és Seregélyessel a 6213-as, Zichyújfaluval a 6212-es utak.

A Velencei-tó térképe

Áthalad a városon az elővárosi jellegű Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal is, amelynek több megállási pontja is van itt, a legfontosabb közülük Gárdony vasútállomás, ahol a gyorsvonatok többsége is megáll, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve más, a vasútvonal mellett fekvő településekkel is. Gárdonyt is érinti a Velence–Gárdony–Agárd–Dinnyés útvonalon közlekedő autóbusz-körjárat.

A település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti. A város utóbbi időkben tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost.

Gárdony városrészei közé tartozik Agárd és Dinnyés, továbbá a Matonyai-tanya, mely 1 lakásból áll és Gárdony centrumától 2,5 kilométerre fekszik.[7]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd és Sukoró, a keleti parti Velence és tótól 10 km-re délre fekvő Zichyújfalu voltak.

Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból ismert. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történtek Agárdra, amely település akkor már a fehérvári kanonok tulajdonát képezte. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnált.

A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épült meg református temploma. A környék a Nádasdy család marhaállományának legeltetésére szolgált a 19. században, innen eredt a Bika völgye elnevezés, amellyel akkoriban illették Agárd térségét.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút Budapest-Székesfehérvár-vonalának 1861-es megnyitása volt, ami a Balatonhoz hasonlóan a Velencei-tó déli partvidékének lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá vált. 1966-ban Gárdonyhoz csatlakozott Zichyújfalu, 1977-ben pedig Gárdonyhoz csatolták a szomszédos Agárdot és Dinnyést. Ennek következtében újabb lendületet vett a nagyközség fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődött országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörtént a tópart rendezése, strandok épültek a nádasok helyén, ami komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.

1971-ben kormányhatározat született a part turisztikai fejlesztésére. A Sólyom és Vöcsök típusokkal beindultak a szárnyashajó járatok. 1977-ben nyílt meg az Agárdi Popstrand, ahol azóta nyaranta népszerű könnyűzenei fesztiválokat rendeznek.[8]

1979-ben Agárdot Dinnyéssel együtt Gárdonyhoz csatolták, 1989-ben városi rangot kapott a település, majd 1997. december 15-én elszakadt a település többi részénél fejletlenebb Zichyújfalu. A különválás fő oka volt, hogy a gárdonyi önkormányzat nem forgatta vissza a faluba az ott keletkező óriási bevételeket, melyeket a zichyújfalui Agrokomplex világszínvonalú takarmánygyárának köszönhettek.

Gárdonyi Géza szülőháza Agárdon

A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.

Az agárdi Temetődomb

Régi képek Gárdonyról>>>

A város a 20. század utolsó évtizedeiben az ország egyik legkulturáltabb idegenforgalmi területe lett, a nyári hónapokban átlagosan 40-50 ezer ember kereste fel a tavat. A térség idegenforgalmi értékét növeli a bikavölgyben feltörő 58 fokos termálvíz, amelynek hasznosítására épült Agárdi Gyógy-és Termálfürdő munkálatai 1984-ben fejeződtek be, új távlatokat nyitva ezzel a turizmus fejlődésében. Időközben az fürdő komplexum kinőtte magát és állami támogatással 2008-ra jelentősen kibővülve várja az oda látogatókat.

Néhány éve az általános iskola (és gimnázium) és az idősek otthona fűtését a termálvízzel oldják meg.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Polgármester
1990–1994 Bori Sándor MDF[9]
1994–1998 független[10]
1998–2002 Dr. Vágner Elza független[11]
2002–2006 Szabó István Fidesz[12]
2006–2010 Tóth István Fidesz[13]
2010–2014 Fidesz-KDNP[14]
2014–2019 Fidesz-KDNP[15]
2019–2024 Fidesz-KDNP[16]
2024– Eötvös Pál Árpád A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület[1]

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország egy dinamikusan fejlődő területén fekszik. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a legnépesebb településeként a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-a.

A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, ami mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.

Sokan vándorolnak a környékre, így a 39. legkedveltebb célpont volt 2018-ban Magyarországon, amit elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet[forrás?]. Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, ennek következtében a fiatal lakosság aránya viszonylag alacsony.

Sport

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézilabda

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gárdony-Pázmánd NKSE női kézilabdacsapat megnyerte az NBII 2015–2016-os szezonját, így feljutott a csapat az NBI/B bajnokságba.[17]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
9952
10 041
11 204
12 832
12 771
13 486
13 750
13 811
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata
Lakosságszám[18][nincs a forrásban]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1900 2 237 —    
1910 2 090 −0,68%
1920 2 156 0,31%
1930 2 714 2,30%
1941 3 607 2,59%
1949 3 665 0,20%
1960 5 142 3,08%
1970 5 414 0,52%
1980 6 142 1,26%
1990 7 344 1,79%
2001 8 540 1,37%
2011 9 666 1,24%
2022 13 164 2,81%

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 10,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,9% (31,5% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, románnak, horvátnak, örménynek, ukránnak és szlováknak, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 9,6% református, 1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[20]

Nevezetességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.
Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
  • Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
  • Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
  • Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.

Testvérvárosai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Gárdony települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ "Polgármesteri hivatal, Gárdony" (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. Hozzáférés: 2013. január 6.
  3. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  4. ↑ "Gárdony, Hungary" (html) (magyar nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 2.
  5. 1 2 3 "Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja" (PDF). Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület. 2001. 29–34. o. 2013. május 15. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 11.
  6. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  7. ↑ "A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011" (php) (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. 2011. január 1. Hozzáférés: 2012. július 4.
  8. ↑ Csorás Lajos - Az Agárdi Popstrand, az ország legrégebbi szabadtéri rockszínpada (gardonykult.hu, Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ, Nemzedékek Háza)
  9. ↑ "Gárdony települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  10. ↑ "Gárdony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
  11. ↑ "Gárdony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 30.
  12. ↑ "Gárdony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 30.
  13. ↑ "Gárdony települési választás eredményei" (HTML). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2019. december 16.
  14. ↑ "Gárdony települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. június 13.
  15. ↑ "Gárdony települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. február 20.
  16. ↑ "Gárdony települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
  17. ↑ Ferencz Balázs (2016. május 12.). "Arany a tó partján". Fejér Megyei Hírlap. 2016. május 15. dátummal az eredeti (HTML) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 15.
  18. ↑ "Területi adatok – Budapest". Népszámlálás 2011. KSH. Hozzáférés: 2018. január 1.
  19. ↑ Gárdony Helységnévtár
  20. ↑ Gárdony Helységnévtár
  21. ↑ Flecken Gieboldehausen - Städtepartnerschaft Archiválva 2015. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2010. december 10.)
  22. 1 2 3 4 5 "Gárdony testvárvárosi kapcsolatai". 2010. november 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 10.
  23. ↑ Gárdony Város Önkormányzatának képviselő-testületének 13/2007.(IV.25.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Archiválva 2012. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf) (Hozzáférés: 2010. december 10.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sándor Károly Labdarúgó akadémia az Agárdi Nádasdy kastélyban
Pákozd Sukoró Velence, Kápolnásnyék
Székesfehérvár, Börgönd

Észak
Nyugat  Gárdony  Kelet
Dél

 Besnyő
Seregélyes Zichyújfalu Pusztaszabolcs
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gárdony&oldid=29252439”