Söréd
| Söréd | |||
| Sörédi utcakép | |||
| |||
| Közigazgatås | |||
| OrszĂĄg | |||
| RĂ©giĂł | KözĂ©p-DunĂĄntĂșl | ||
| Vårmegye | Fejér | ||
| JĂĄrĂĄs | MĂłri | ||
| Jogållås | község | ||
| PolgĂĄrmester | VĂ©gh Rudolf (fĂŒggetlen)[1] | ||
| IrĂĄnyĂtĂłszĂĄm | 8072 | ||
| KörzethĂvĂłszĂĄm | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes nĂ©pessĂ©g | 558 fĆ (2025. jan. 1.)[2] | ||
| NĂ©psƱrƱsĂ©g | 82,72 fĆ/kmÂČ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magassĂĄg | 176[3] m | ||
| TerĂŒlet | 6,25 kmÂČ | ||
| Földrajzi nagytĂĄj | DunĂĄntĂșli-közĂ©phegysĂ©g[4][5] | ||
| Földrajzi közĂ©ptĂĄj | VĂ©rtesâVelencei-hegyvidĂ©k[4][5] | ||
| Földrajzi kiståj | Sörédi-håt[4][5] | ||
| IdĆzĂłna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Söréd weboldala | |||
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz SörĂ©d tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |||
SörĂ©d (szlovĂĄkul: Ć erĂd) közsĂ©g FejĂ©r vĂĄrmegyĂ©ben, a MĂłri jĂĄrĂĄsban.
Fekvése
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]SörĂ©d FejĂ©r vĂĄrmegyĂ©ben, SzĂ©kesfehĂ©rvĂĄr Ă©s MĂłr között, a 81-es fĆĂșt mellett, a VĂ©rtes dĂ©lnyugati lejtĆjĂ©n; központjĂĄn a 81-est BicskĂ©vel összekötĆ 8126-os Ășt halad keresztĂŒl.
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A közsĂ©g neve nagy valĂłszĂnƱsĂ©ggel Sarolt, GĂ©za fejedelem felesĂ©gĂ©nek nevĂ©bĆl szĂĄrmazik. Erre utal III. BĂ©la aranybullĂĄs oklevele, amelyben a telepĂŒlĂ©s Soruuld nĂ©ven szerepel. A Soruuld (Sarolt) török eredetƱ szemĂ©lynĂ©v, jelentĂ©se fehĂ©r menyĂ©t. Az ĂrĂĄsos emlĂ©kek 1152-ben Serold, 1566-ban Sered, 1685-ben SerĂ©th nĂ©ven emlĂtik a falut, amely az utĂłbbi idĆpontban elvĂ©gzett összeĂrĂĄs szerint ekkor mĂĄr lakatlan volt. A 17. szĂĄzad vĂ©gĂ©n, a török kiƱzĂ©sĂ©t követĆen kezd Ășjra benĂ©pesĂŒlni. Az 1898 Ă©s 1912 között lezajlott helysĂ©gnĂ©vrendezĂ©s Ă©rtelmĂ©ben SörĂ©d lett a falu neve.
Az elsĆ vilĂĄghĂĄborĂșban a telepĂŒlĂ©srĆl tizenhĂ©t katona halt hĆsi halĂĄlt. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂșban 1944 decembere Ă©s 1945 mĂĄrciusa között folytak harcok a környĂ©ken. Emiatt a lakossĂĄg kĂ©tszer is elhagyta a falut: 1944 decemberĂ©ben a Bakonyba, 1945 februĂĄrjĂĄban pedig a szĆlĆhegyi pincĂ©kbe menekĂŒltek.
A telepĂŒlĂ©sen pĂ©nzhiĂĄny miatt csak 1950-ben vezettĂ©k be az ĂĄramot. 1970-ben a falu elvesztette önĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, miutĂĄn csatlakoznia kellett a MagyaralmĂĄs központtal lĂ©trehozott Közös KözsĂ©gi TanĂĄcshoz. 1985 Ă©s 1990 között elöljĂĄrĂłsĂĄg, 1990-tĆl 2012-ig körjegyzĆsĂ©g mƱködött a telepĂŒlĂ©sen. 2020. januĂĄr 1-jĂ©tĆl MagyaralmĂĄssal egyĂŒtt tart fenn közös önkormĂĄnyzati hivatalt.[6]
Közélete
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Polgårmesterei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- 1990â1994: VĂ©gh Rudolf (fĂŒggetlen)[7]
- 1994â1998: Id. VĂ©gh Rudolf (KDNP)[8]
- 1998â2000: Pavlitzky LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[9]
- 2000â2002: TakĂĄcs MĂĄrtonnĂ© (fĂŒggetlen)[10][11]
- 2002â2006: TakĂĄcs MĂĄrtonnĂ© (fĂŒggetlen)[12]
- 2006â2010: TakĂĄcs MĂĄrtonnĂ© (fĂŒggetlen)[13]
- 2010â2014: VĂ©gh Rudolf (fĂŒggetlen)[14]
- 2014â2019: VĂ©gh Rudolf (fĂŒggetlen)[15]
- 2019â2024: VĂ©gh Rudolf (fĂŒggetlen)[16]
- 2024â : VĂ©gh Rudolf (fĂŒggetlen)[1]
A telepĂŒlĂ©sen 2000. november 12-Ă©n idĆközi polgĂĄrmester-vĂĄlasztĂĄst tartottak,[10] az elĆzĆ polgĂĄrmester lemondĂĄsa miatt.[17]
Népesség
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:
| Lakosok szĂĄma | 506 | 498 | 499 | 599 | 546 | 543 | 551 | 558 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 86,8%-a magyarnak, 0,2% cigĂĄnynak, 0,8% nĂ©metnek, 0,4% szlovĂĄknak, 0,2% szlovĂ©nnek mondta magĂĄt (13,2% nem nyilatkozott; a kettĆs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következĆ volt: rĂłmai katolikus 46,4%, reformĂĄtus 6,4%, evangĂ©likus 0,8%, felekezeten kĂvĂŒli 12,4% (32,8% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakossĂĄg 91,4%-a vallotta magĂĄt magyarnak, 1,5% nĂ©metnek, 0,4% cigĂĄnynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% szlovĂĄknak, 2,2% egyĂ©b, nem hazai nemzetisĂ©gƱnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettĆs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). VallĂĄsuk szerint 37% volt rĂłmai katolikus, 7% reformĂĄtus, 0,4% evangĂ©likus, 0,2% görög katolikus, 0,5% egyĂ©b keresztĂ©ny, 0,7% egyĂ©b katolikus, 14,1% felekezeten kĂvĂŒli (39,7% nem vĂĄlaszolt).[19]
Nevezetességei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A telepĂŒlĂ©st 2020 oktĂłbere Ăłta Ă©rinti az OrszĂĄgos KĂ©ktĂșra.[20]
Képgaléria
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Sörédi utcakép
- Sörédi lakóhåz
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- 1 2 "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. szeptember 24.
- â "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2025. oktĂłber 1.
- â "SörĂ©d, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2012. jĂșlius 8.
- 1 2 3 "FejĂ©r megyei kistĂ©rsĂ©gek összehangolt stratĂ©giai programja" (PDF). SĂĄrvĂz TĂ©rsĂ©gfejlesztĆ EgyesĂŒlet. 2001. 29â34. o. 2013. mĂĄjus 15. dĂĄtummal az eredeti (pdf) cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2012. jĂșlius 11.
- 1 2 3 MagyarorszĂĄg kistĂĄjainak katasztere. Szerkesztette DövĂ©nyi ZoltĂĄn. MĂĄsodik, ĂĄtdolgozott Ă©s bĆvĂtett kiadĂĄs. Budapest: MTA FöldrajztudomĂĄnyi KutatĂłintĂ©zet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- â https://sored.hu/wp/?page_id=2
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 3.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 16.
- 1 2 "A 2000. november 12-Ă©n tartott idĆközi vĂĄlasztĂĄsok eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2000. november 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 25.
- â A hivatkozott forrĂĄsbĂłl a vĂĄlasztĂĄs rĂ©szletes eredmĂ©nyei nem ĂĄllapĂthatĂłk meg.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 16.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 16.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. 2019. februĂĄr 2. dĂĄtummal az eredeti (html) cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. jĂșnius 18.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 3.
- â "SörĂ©d telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșnius 8.
- â "IdĆközi vĂĄlasztĂĄsok 2000-ben" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2000. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 25.
- â SörĂ©d HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
- â SörĂ©d HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
- â "ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2021. ĂĄprilis 21. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2021. ĂĄprilis 21.
