Újbarok

Újbarok
A római katolikus templom második világháborús szovjet katonasírokkal
Újbarok címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Bicskei
Jogállás	község
Polgármester	Schnobl Ferenc (független)
Irányítószám	2066
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	485 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	271,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1,49 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység
Földrajzi középtáj	Vértes–Velencei-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Lovasberényi-hát
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 29″47.479488888889, 18.558011111111
Újbarok Pozíció Fejér vármegye térképén
Újbarok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbarok témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Újbarok (németül: Neudörfl (im Schildgebirge)) község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. 149 hektáros kiterjedésével a megye és a Közép-Dunántúl régió legkisebb, Magyarország harmadik legkisebb területű települése.

Fekvése

Weöres Sándor költő születésének centenáriumára felmatricázott Bombardier TRAXX mozdony a Szár és Újbarok közötti bevágásban, az Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon

A Gerecse, a Vértes peremvidéke és a Zsámbéki-medence határán helyezkedik el, Bicskétől mintegy 5 kilométerre nyugatra. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Óbarok, délkelet felől Felcsút, délnyugat felől Bodmér, északnyugat felől pedig Szár.

Központján a 8126-os útból Felcsút és Óbarok határán kiágazó, Szárligeten át az egykori nagyegyházi bányaüzemig vezető 8113-as út halad keresztül; északi külterületeit átszeli az 1-es főút is.

Története

Nevét az oklevelekben 1339-ben említették először Sorol falu határjárásakor.

A környező községek már a rómaiak idejében is lakott helyek voltak, Bárokról azonban csak a 15. századból van írásos okmányunk, a későbbi adatokban is mint puszta fordul elő, így valószínűleg lakatlan terület volt. Régi birtokosairól adat nincs.

Az első ismert okmány – mely egy birtokkiegyezésről szól, és amelyben neve, mint Sorul falu határa szerepel – 1339-ből való. Ebben az időben a keresztesek birtoka volt, mert István nádor Szentlőrinczi Imrének és fiainak, a fejérvári polgároknak, csóri lakosoknak, Konth Miklósnak, valamint a mohai lakosoknak Iszka és Bárok nevű birtokokat, – mint a keresztesek tulajdonát – elfoglalni megtiltja.

A következő adatunk már 1695-böl való, amikor is Erdy András és Barkó Kata fia – a Bárok-pusztából – őt illető részt Sajnovics Mátyás és neje birtokában hagyja. Hogy miért, az kitűnik a következőkből: Barkó István, Márton akkori főispán fia nőül vette Gazdagh Katát, s hozományul Bárok-puszta 1/3-át kapta. Mindketten elhalván, Gazdagh Kata az ő részét a tatai pápista egyházra hagyományozta, s ezt váltotta magához Sajnovics Mátyás.

1826-ban Dersikai Ernő Béni és neje Ó-Barokon birtokot cserélt nagynénjével: özv. Roboz Mihálynéval, majd 1841-ben Schachtner Antalné Fejér vármegyében fekvő ó-baroki stb. pusztákat, ill. részjogát – mely Tolnay János, utóbb Nemes Baltus Samu özvegyéről örökségkép szállt rá – Tolnay János és Kászonujfalvi Nagy Antalnak eladta.

Ugyanez évben a Barkó család – mint a puszta régi birtokosa – az akkori birtokosok ellen pert indított s ennek levezetésére Hetyei Sándorral szerződést kötött. E per anyagához mellékelték családfájukat, kimutatva az örökség jogosságát. Mivel a rokonok közül a birtokot többen már kölcsönnel terhelték meg, a család egy része 1842-ben a per vitelével Csörgei Zsigmondot bízta meg. Hogy mi lett a pereskedés vége, nem tudjuk. 20 kát. holdnál nagyobb birtokos gazda a községben jelenleg nincs.

A második világháborúba bevonult katonák száma: 70, hősi halottaké: 13, hadiözvegyeké: 3, hadi árváké: 8. A földreform folytán a község igénylői között 155 kh. földet osztottak ki.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Juhász Ferenc (független)
• 1994–1998: Juhász Ferenc (független)
• 1998–2002: Juhász Ferenc (független)
• 2002–2006: Dr. Pajor Péter (független)
• 2006–2010: Dr. Pajor Péter (független)
• 2010–2014: Schnobl Ferenc (független)
• 2014–2019: Schnobl Ferenc (független)
• 2019–2024: Schnobl Ferenc (független)
• 2024– : Schnobl Ferenc (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	417	399	395	482	470	460	458	485
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 25,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 5,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,7%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 13,6% (38,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 17,2% németnek, 0,4% cigánynak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 8,5% református, 1,3% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Óceán-átrepülés emlékműve - 1931. július 16-án, 5770 kilométer megtétele után itt, a falu közelében hajtott végre kényszerleszállást Endresz György és Magyar Sándor, az a két magyar, akik elsőként repülték át Atlanti-óceánt, repülésük időtartamával világrekordot felállítva. [A landolás helyszíne a 2020-as években elérhető térképi adatok szerint Szár közigazgatási területére esett, míg az azt megörökítő emlékművet Felcsút nyugati külterületén emelték.]

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal