Dinnyés
| Dinnyés | |
| A Szent György-templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Gárdony |
| Irányítószám | 2485[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1101 fő (2022. okt. 1.)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124[3] m |
| Távolság a központtól | 4[1] km |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dinnyés témájú médiaállományokat. | |
Dinnyés (a középkorban: Dinnyésméd) Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó délnyugati partján fekvő település. Közigazgatásilag Gárdonyhoz tartozik. Életében nagy szerepet játszik a turizmus, amit elsősorban gazdag kultúrájának köszönhet.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Velencei-medence és a Közép-Mezőföld határán helyezkedik el, a Velencei-tó délnyugati csücskénél. A tó lefolyását a városrész nyugati határában kezdődő, majd a Dinnyési-fertő vízivilágában folytatódó és végül a Sárvízbe torkolló mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.[4] Agárdtól 3, Székesfehérvártól 10, Gárdony centrumától pedig 5 kilométerre található. Megközelíthető a 7-es főútról nyugati és keleti irányból is, a 6213-as úton vagy a 62 107-es úton, valamint Seregélyes, Perkáta és Dunaújváros felől délről, ugyancsak a 6213-as úton; valamint vonattal Déli pályaudvar és Székesfehérvár felől a 30 vonalon
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1979-ben Agárdot Dinnyéssel együtt Gárdonyhoz csatolták, 1989-ben városi rangot kapott a település
Demográfiai adatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2001-es adatok szerint Dinnyés lakónépessége 947 fő, a lakások száma 364.[1]
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dinnyés első írásos emléke 1298-ból való terra Meed formában. Később Dinnyésmed formában került említésre a település. Idővel a med utótag elmaradt (med = száraz, néha kiszáradó).[5]
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dinnyés Magyarország egy rendkívül dinamikusan fejlődő járásában fekszik. A járás a jó ütemű gazdasági növekedést Székesfehérvár és Budapest közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti.
A közelmúltban egy új nyílászárógyár építése kezdődött meg a dinnyési ipari parkban.
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent György-templom
- Madárdal tanösvény: betekintést nyújt a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület és a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület élővilágába, valamint a hely történetébe
- Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ: színes programokkal és kiállítással várja vendégeit
- Várpark
Minden év április végén (Szent György-nap, április 24. környékén) rendezik meg a kihajtás napját, mely emléket állít a magyar szabad tartású állattenyésztésnek és hagyományőrzésnek. A nap nyitánya a szürkemarha gulya kihajtása a Dinnyés-Elzai Szerecseny Nádas tóhoz.
Októberben kerül megrendezésre a hagyományos szüreti felvonulás és bál.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011" (php) (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. 2011. január 1. Hozzáférés: 2012. július 4.
- ↑ "www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10296".
- ↑ "Dinnyés, Hungary" (html) (angol nyelven). Falling Rain Genomics, Inc. Hozzáférés: 2012. július 4.
- ↑ "Csatornázás és szennyvíztisztító beruházás a Velencei-tónál – Vízrajz" (magyar nyelven). Nadap. 2021. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 28.
- ↑ "Dinnyés története" (magyar nyelven). velenceitonal.hu. 2013. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 4.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hagyományőrző központ oldala
- Gárdony város honlapja
- Gárdony város programjai, hírei: LakeVelence.com
- Gárdony a Startlapon
| Székesfehérvár | Pákozd | Sukoró |
| Székesfehérvár- Börgönd | Agárd | |
| Elzamajor (Seregélyes) | Zichyújfalu |
