Ugrás a tartalomhoz

Ziliz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ziliz
Ziliz címere
Ziliz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterSütő Gábor (független)[1]
Irányítószám3794
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség350 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°E
Ziliz (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ziliz
Ziliz
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ziliz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ziliz témájú médiaállományokat.

Ziliz község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csereháti dombvidék déli részén fekszik, Miskolctól 15 kilométerre északi irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Nyomár, dél felől Boldva, délnyugat felől Sajószentpéter, északnyugat felől pedig Borsodszirák.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak közúton érhető el, a 2617-es útból Boldva és Borsodszirák közt kiágazó 26 137-es számú mellékúton. Külterületei között elhalad a Sajóecseg–Hídvégardó-vasútvonal, de annak megállási pontja nincs a területén; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Boldva megállóhely vagy Borsodszirák megállóhely kínálja, mindkettő közel azonos távolságban, körülbelül 4-4 kilométerre.

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a zilíz gyógynövényről kapta. Régen nagyon sok ilyen növény volt a falu körül.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek, Selyz alakban írva. Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette. Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Gyuricskó János (független)[3]
  • 1994–1998: Id. Gyuricskó János (független)[4]
  • 1998–2002: Molnár József (független)[5]
  • 2002–2006: Molnár József (független)[6]
  • 2006–2010: Molnár József (független)[7]
  • 2010–2014: Verebélyi Norbert (független)[8]
  • 2014–2019: Verebélyi Norbert (független)[9]
  • 2019–2024: Verebélyi Norbert (független)[10]
  • 2024– : Sütő Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
338
348
351
366
371
369
348
359
350
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,5%, református 67,8%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 1,4% (10,6% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,7% volt római katolikus, 47,4% református, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ziliz nevezetessége a több mint ezeréves tölgy, amely a falu fölötti dombon található.
Természetvédelmi érték. Többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg. A régi mendemondák szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon.
  • A településen nincs általános iskolai oktatás, az iskoláskorú gyerekek Boldvára, Nyomárra, Edelénybe és Miskolcra járnak iskolába.
  • Egy református templom található a község központjában.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 12.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 17.
  6. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 17.
  7. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 17.
  8. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
  9. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 22.
  10. ↑ "Ziliz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 17.
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Ziliz Helységnévtár
  13. ↑ Ziliz Helységnévtár

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ziliz&oldid=29410224”