Borsodbóta
| Borsodbóta | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gulyás János (1986–)[1] | ||
| Irányítószám | 3658 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 765 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 108,61 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,13 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Borsodbóta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodbóta témájú médiaállományokat. | |||
Borsodbóta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Bükk-vidék lankái között fekszik, a járásszékhely Ózdtól 8 kilométerre keletre. A szomszédos települések: Sáta 3 kilométerre délre, Uppony 4 kilométerre keletre és Sajómercse 7 kilométerre északra.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Ózd vagy Uppony felől a 2524-es, Putnok felől a 2523-as, Sáta felől pedig a 2521-es úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe már az ókorban is lakott volt, amit a környéken talált bronzkori kardok is tanúsítanak. Írásos emlékek 1494-ben említették először, Bolcha néven. (A község neve1954-ig Bóta volt, ekkor vette fel a Borsodbóta nevet.)
A 14. században a Bélháromkúti Apátság birtoka volt, később több birtokos követte egymást, köztük az egri püspökség. A katolikus egyház befolyása miatt a reformáció itt nem honosodott meg.
A falu régen Borsod vármegye Ózdi járásába tartozott.
A 20. században főként az ózdi kohászat és a putnoki bánya adott munkát lakosainak. A rendszerváltás utáni gazdasági válság Borsodbótát is súlyosan érintette. Jelenleg a turizmusra támaszkodva igyekszik talpra állni.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tanácselnökei (1950–1990 között)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1986–1990 | Gulyás János | MSZMP |
Polgármesterei (1990 óta)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Gulyás János | Munkáspárt[4] | |
| 1994–1998 | Munkáspárt[5] | ||
| 1998–2002 | Munkáspárt[6] | ||
| 2002–2005 | Munkáspárt[7] | mandátuma megszűnt egy bírósági ítélet miatt[8] | |
| 2005–2006 | Munkáspárt[9] | időközi választás: 2005. április 10.[8] | |
| 2006–2010 | Munkáspárt[10] | ||
| 2010–2014 | Munkáspárt[11] | ||
| 2014–2019 | Munkáspárt[12] | ||
| 2019–2024 | Munkáspárt[13] | ||
| 2024–2026 | Munkáspárt[14] | hivatalában elhunyt | |
| 2026 | Sike Sándor Dénes alpolgármester | ||
| 2026– | |||
A településen 2026. november 15-én időközi polgármester-választást kell tartani, az előző településvezető néhány hónappal korábban bekövetkezett halálesete miatt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 921 | 911 | 872 | 820 | 806 | 785 | 782 | 765 | 765 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
2001-ben a településen a lakosság mintegy 50%-át magyar, 50%-át cigány nemzetiségű[15] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 19,3% cigánynak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (27,1% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 28,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% görögkatolikus, 5,3% egyéb keresztény, 31,1% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A kastély eredetileg Borbély-Maczky Emil tulajdona volt. Jelenleg [mikor?] óvoda működik benne.
- Elly-forrás.
- A neo-román stílusú római katolikus templomot 1938. október 20-án szentelték fel Jézus Szent Neve tiszteletére. Máriát a Kisjézussal ábrázoló oltárképét Molnár C. Pál festette. Az egyszerű, magyaros falfestményeken növényi díszítőelemek láthatók.
- Az Őrhegy egy, a község fölé magasodó hegy Borsodbóta és Sáta határán. 401 méter magas, kúp alakú; tetejéről látni lehet a Kékestetőt.
- A Vashegyben kisebb-nagyobb mennyiségű vas található.
- Veres.
- A Halatvén gombázó- és vadászhely.
- A két világháborúban elesettek emlékműve.
- Kilátó.
Testvértelepülés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Harmincnégy év, egy párt, egy falu".
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ "Borsodbóta települési választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Borsodbóta települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Borsodbóta települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 4.
- ↑ "Borsodbóta települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 4.
- 1 2 Ismét Gulyás János Borsodbóta polgármestere, Index.hu, 2005. április 10.
- ↑ "Borsodbóta települési időközi választás eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2005. április 10. Hozzáférés: 2020. május 29.
- ↑ "Borsodbóta települési választás eredményei". Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 4.
- ↑ "Borsodbóta település választási eredményei". Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2026. augusztus 4.
- ↑ "Borsodbóta település választási eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2026. augusztus 4.
- ↑ "Borsodbóta település választási eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
- ↑ "Borsodbóta település választási eredményei". Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2026. július 4.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- 1 2 Helységnévtár – Borsodbóta, ksh.hu
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851)
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
