VĂrja
| A sorozat témåja Buddhizmus |
|---|
 |
|
|
|
Körvonalakban |
| 37 AÂ MEGVILĂGOSODĂS DHAMMĂJA | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | |||||||||
| Â | 4 szatipatthĂĄna |
 | |||||||
|  | 4 erĆfeszĂtĂ©s |
4 Alap |
 | ||||||
| 5 képesség |
5 erĆssĂ©g | ||||||||
|  | 7 tĂ©nyezĆk |
  | |||||||
|  | 8 ösvĂ©nyi tĂ©nyezĆ |
 | |||||||
| |||||||||
| nézet 㻠vita | |||||||||
A vĂrja (szanszkrit: à€”à€żà€°à„à€Żà€Ÿ; pĂĄli: viriya; wylie: brtson 'grus) buddhista fogalom, amelyet ĂĄltalĂĄban Ășgy fordĂtanak, hogy âenergiaâ, âszorgalomâ, âtörekvĂ©sâ vagy âerĆfeszĂtĂ©sâ.[1] MegfogalmazhatĂł olyan hozzĂĄĂĄllĂĄskĂ©nt, amelyben szĂvesen foglalkozik az egyĂ©n ĂŒdvös cselekedetekkel, amely ĂĄltal vĂ©gĂŒl jĂłl Ă©s erĂ©nyesen cselekszik.
MentĂĄlis tĂ©nyezĆ
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A buddhista Abhidharma tanĂtĂĄsokban a vĂrjĂĄt a következĆ mĂłdon hatĂĄrozzĂĄk meg:
- a hat alkalmi mentĂĄlis tĂ©nyezĆ egyike a thĂ©ravĂĄda AbhidharmĂĄban
- a tizenegy erĂ©nyes mentĂĄlis tĂ©nyezĆ egyike a mahĂĄjĂĄan AbhidharmĂĄban
Ebben az Ă©rtelmezĂ©sben a vĂrja egy olyan hozzĂĄĂĄllĂĄst fejez ki, amelyben a gyakorlĂł odaadĂłan tesz ĂŒdvös dolgokat.[2][3]
A Abhidharma-szamuccsaja szerint:
- Mi a vĂrja? A tudat szĂĄndĂ©ka, hogy mindig aktĂv legyen, eltökĂ©lt, megingathatatlan Ă©s fĂĄradhatatlan. TökĂ©letesĂti Ă©s megvalĂłsĂtja azt, ami a pozitĂv dolgokat elĆsegĂti.[2]
A mahĂĄjĂĄna Abhidharma Ă©rtelmezĂ©sĂ©ben a vĂrja forgalmat jelent.[2]
PĂĄli irodalom
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A pĂĄli irodalomban a vĂrja a megvilĂĄgosodĂĄshoz (bĂłdipakkhijĂĄ-dhammĂĄ) vezetĆ következĆ tulajdonsĂĄgok fontos összetevĆje:
- öt spirituålis képesség (indrija)
- öt erĆssĂ©g (bala)
- tĂz vagy hat "tökĂ©letessĂ©g" (pĂĄramitĂĄ)
- hĂ©t megvilĂĄgosodĂĄsi tĂ©nyezĆ (boddzshanga).[4]
A vĂrja a nemes nyolcrĂ©tƱ ösvĂ©nyben szereplĆ "helyes erĆfeszĂtĂ©snek" Ă©s a "nĂ©gy helyes erĆfeszĂtĂ©snek" (szamma-ppadhĂĄna) felel meg.
A KĂtĂĄgiri-szuttĂĄban (MN 70) Buddha a következĆ tanĂĄcsot adja követĆinek:
| âA tanĂtvĂĄnynak, aki hitre lelt a TanĂtĂł tanĂtĂĄsĂĄban, Ă©s kĂ©sz rĂĄ, hogy megĂ©rtse a jelentĂ©sĂ©t, annak a tanĂtĂĄs ĂŒdvös Ă©s hasznos. A tanĂtvĂĄny szĂĄmĂĄra, aki hitre lelt a TanĂtĂł tanĂtĂĄsĂĄban, Ă©s kĂ©sz rĂĄ, hogy megĂ©rtse a jelentĂ©sĂ©t, ez az, ami a DhammĂĄval összhangban ĂĄll: InkĂĄbb rohadjon le a hĂșsom, Ă©s csont Ă©s bĆr legyek, de amĂg nem Ă©rem el azt, ami emberi ĂĄllhatatossĂĄggal, kitartĂĄssal, kĂŒzdelemmel elĂ©rhetĆ, ĂĄllhatatossĂĄgom nem lankad[5]â |
Mås jellemzései
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A vĂrja jelentheti a kitartĂł erĆfeszĂtĂ©st, hogy valaki legyĆzze a mentĂĄlis ĂŒgyetlensĂ©geit (akuszala dhamma), pĂ©ldĂĄul Ă©rzelmeskedĂ©s, rossz akarat vagy bĂĄntalmazĂĄst (lĂĄsd mĂ©g: ahimsza Ă©s nekkhamma).
A vĂrjĂĄval a helyes viselkedĂ©smĂłd ahhoz, hogy a gyakorlĂł elĂ©rje a dhjĂĄna meditĂĄciĂłs szintet.
TovĂĄbbĂĄ jelenthet bĂĄtorsĂĄgot Ă©s fizikai erĆt is, amelyet a saolin szerzetesek is gyakoroltak a kolostorokban. ErĆs jellemet kölcsönöz Ă©s a mĂĄsokkal valĂł jĂłtĂ©temĂ©ny megingathatatlan szĂĄndĂ©kĂĄt szilĂĄrdĂtja meg.[6]
KapcsolĂłdĂł szĂłcikkek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â "PĂĄramitĂĄ". Buddhista minilexikon. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2015. mĂĄjus 10.
- 1 2 3 Guenther (1975), Kindle Locations 578-580. o.
- â Kunsang (2004), 25. o.
- â lĂĄsd pĂ©ldĂĄul: Bullitt (2005), "viriya," - .
- â ĂÄáčamoli & Bodhi (2001), "KÄ«áčÄgiri Sutta" (MN 70), 583-4. o. - magyar fordĂtĂĄs: KolozsvĂĄri Ăgnes - forrĂĄs: http://a-buddha-ujja.hu/Szutta/Majjhima-70-ka, olvasva: 2015-05-10
- â http://www.brainyquote.com/quotes/quotes/b/buddha387356.html
ForrĂĄsok
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Bullitt, John T. (2005). A Glossary of Pali and Buddhist Terms. Available from "Access to Insight" (ATI) on-line at http://www.accesstoinsight.org/glossary.html .
- Griffith, Ralph T.H. (1896). Rig Veda. - http://en.wikisource.org/wiki/The_Rig_Veda .
- Guenther, Herbert V. & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding". Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Ireland, John D. (trans.) (1998). "Meghiya Sutta: Meghiya" (Udana 4.1). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/kn/ud/ud.4.01.irel.html .
- Kunsang, Erik Pema (ford) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Monier-Williams, Monier (1899; rev. 2008). A Sanskrit-English Dictionary. Oxford: Clarendon Press. - http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/monier/index.html.
- Nanamoli, Bhikkhu (ford.) & Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2001). The Middle-Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima NikÄya. Boston: Wisdom Publications. ISBNÂ 0-86171-072-X.
- Piyadassi Thera (1999). "Gilana Sutta: Ill (Factors of Enlightenment)" (SN 46.14). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn46/sn46.014.piya.html .
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Societyâs PaliâEnglish Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (2005). "Kitagiri Sutta: At Kitagiri" (MN 70). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/mn/mn.070.than.html .
- Walshe, Maurice O'Connell (ford.) (2009). "Pade Sutta: In the Foot " (SN 48.54). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn48/sn48.054.wlsh.html .