Ugrás a tartalomhoz

Tudatfolyam

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

A tudatfolyam vagy tudatfolytonosság (csitta-szantána) a buddhista filozófiában a tudatosság pillanatról pillanatra történő kontinuuma (szanszkrit: szantána), a szellem folyamatos létállapota, amely folytonosságot jelent egyik életről a másikra. Az elmélet a jógácsára késői időszakában fejlődött ki, hogy elkerülje az álaja-vidnyána tárgyiasítását. Gyakorlatilag a tudatfolyam a lények karmikus tetteinek ok-okozati összefüggéseiből összeálló, állandó létesülési láncolat, amely a személyiségben megnyilvánuló karmikus „gyűjtemények” átörökítésén alapszik.[1]

Etimológia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szanszkrit

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csitta szemantikai jelentései: „amely tudatos”, „a mentális megértés cselekedete, azaz közönséges tudatosság”, "a konvencionális és a relatív tudat/szív".[2] A csittának két aspektusa van: "...benyomások és nyomok megfigyelése és összegyűjtése (szanszkrit: vászana) cf. vidnyána."[2] szantána (szanszkrit) szemantikai értelmezése: "örök", "folytatás", "pillanatnyi események sorozata" vagy "életfolyam".[2]

Tibeti

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csitta leggyakoribb tibeti megfelelője a szemsz, a szantánáé pedig rgyud, amelynek jelentése "folytonosság", "áramlat" vagy "fonal" - a csitta-szantána tehát szemsz rgyud. Érdekes megjegyezni, hogy a rgyud szóval helyettesítették a tibeti fordítók a szanszkrit "tantra" kifejezést.[3]

A thugsz-rgyud a szemsz rgyud szinonimája - a thugs jelentése "buddha-tudat", "(megvilágosodott) tudat", "elme", "lélek", "cél", "szándék", "elfogulatlan nézőpont", "spiritualitás", "fogékonyság", "spirituális jelentőség", "éberség", "elsődleges (állapot, tapasztalás)", "megvilágosodott tudat", "szív", "mellkas", "érzések" és olykor azonos az értelme, mint a "csittáé" (szanszkrit). A thugsz-rgyud jelentése "bölcsesség", "átadás", "szív-tudat folytonosság", "tudat" és "tudat-természet".[4]

Kínai, koreai és japán

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szanszkrit csitta-szantána és a tibeti seemsz-kji rgyud ("tudatfolyam") kínai megfelelője a hszin hsziang-hszu (kínai: 心相续). A digitális buddhista szótár szerint a hszin hsziang-hszu jelentése "a tudatfolyam folytatása". A si hsziang-hszu (kínai: 識相續) jelentése "tudatfolyam" (a vidzsnyána-szamtána kifejezésből).

A szóösszetételben a hszin (kínai: 心 ) jelentése "szív; elme; gondolat; tudat; mag" és a hsziang-hszü jelentése "egymást követő" (amelyből a hsziang [相] jelentése "egymás; kölcsönös; és a hszü [續 vagy 续] "folytatás"). Az együttes jelentése tehát "egymást követő gondolatok".

A hsziang-hszü koreai kiejtése szim szangszok, japánul pedig sin szózoku.

Eredete és fejlődése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csitta-szantána kifejezés a jógácsára iskola késői időszakából származik, ahol az álajavidnyána (nyolcfajta tudatosság),[5] vagy raktározó tudatosság, fogalmát váltotta fel, amely a karmikus magvak tárolását jelenteti. Nem egy "örök, változatlan entitás", mint az átman (lélek), hanem pillanatnyi tudatosságok sorozata.[6]

Dharmakírti a 7. században írt egy tanulmányt a tudatfolyam természetéről Szantánántarasziddhi (Más tudatfolyamok alátámasztása) címmel. Dharmakírti szerint a tudatfolyam egy kezdet nélküli időbeli folyamat.[7]

A tudatfolyam fogalmát továbbfejlesztették a vadzsrajána (tantrikus) buddhizmusban, ahol az egy életen belüli és az életek közötti, egymást követő pillanatok folyamatát jelenti.[8] A 14. dalai láma szerint a tudat folytonosságát jelenti az egymást követő életekben is, viszont ÉN vagy LÉLEK nélkül.[9]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Buddhista episztemológiai szójegyzék". Tarr Dániel. Hozzáférés: 2015. április 20.
  2. 1 2 3 "Santana". Dharma Fellowship. 2015. április 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. április 24.
  3. ↑ Berzin, Alexander (2002). "Making Sense of Tantra". Hozzáférés: 2015. április 24.
  4. ↑ "Dharma Dictionary". Rywiki. Hozzáférés: 2015. április 24.
  5. ↑ Lusthaus 2014, 7. o.
  6. ↑ Davids, C.A.F. Rhys (1903). "The Soul-Theory in Buddhism" in". The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland: 587-588. Hozzáférés: 2015. április 24.
  7. ↑ Dunne, John D. (2004). Foundations of Dharmakīrti's philosophy. Studies in Indian and Tibetan Buddhism. Wisdom Publications. 1. o. ISBN 0-86171-184-X. Hozzáférés: 2015. április 24.
  8. ↑ Tenzin Wangyal Rinpoche (2002). Healing with Form, Energy, and Light. Ithaca, New York: Snow Lion Publications. 82. o. ISBN 1-55939-176-6.
  9. ↑ Lama, Dalai (1997). Healing Anger: The Power of Patience from a Buddhist Perspective. ford. Thupten Dzsinpa. Snow Lion Publications. 2006. november 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. április 24. {{cite book}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó); Unknown parameter |author link= ignored (|author-link= suggested) (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kyimo (2007). The Easy Buddha. Paragon Publishing.
  • Lusthaus, Dan (2014). Buddhist Phenomenology: A Philosophical Investigation of Yogacara Buddhism and the Ch'eng Wei-shih Lun. Routledge.
  • Panjvani, Cyrus (2013). Buddhism: A Philosophical Approach. Broadview Press.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Lama, Dalai (1997). Healing Anger: The Power of Patience from a Buddhist Perspective. fordította: Thupten Dzsinpa. Snow Lion Publications. forrás:
  • Welwood, John (2000). The Play of the Mind: Form, Emptiness, and Beyond. forrás: Archiválva 2016. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben