Durusa
| Durusa (Durușa, Dursdorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Kővárgara |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kővárgara |
| Irányítószám | 437372 |
| SIRUTA-kód | 109381 |
| Népesség | |
| Népesség | 69 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Durusa (Durușa), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szilágycsehtől keletre, Nagysomkúttól délre, Nagykörtvélyes, Kővárgara és Kőváralja közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Durusa nevét 1733-ban említette először oklevél Durussa néven. 1750-ben Durusa, 1760–1762 között Durusa seu Duruse, 1808-ban Darussa, Dursdorf, Durussu, 1888-ban és 1913-ban Durusa néven írták.
A falu egykor Kővárvidékhez tartozott. A 13-14. században a Drágfiak birtoka volt, majd azoknak kihalta után kincstári birtok, a magyar király vagy az erdélyi fejedelem kezén. A 16-17. században a gróf Telekiek kapták meg s ők voltak földesurai 1848-ig.
1910-ben 203 lakosából 2 német, 200 román volt. Ebből 200 görögkatolikus, 3 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagysomkúti járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1898-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

