Municípium (Románia)
A municípium (románul: municipiu) (magyarra a tartományi rendszer bevezetéséig törvényhatósági jogú város vagy hibásan törvényhatóság, újabban megyei jogú város alakban is fordítják) a közigazgatási területi egységek egyik típusa Romániában, a városi önkormányzatok egyik jogi kategóriája.
Azokat a városokat (oraș) lehet municípiumi rangra, amelyek eleget tesznek a következő feltételeknek:
- lakossága legalább 40 000 fő
- az összes foglalkoztatottnak legalább 85%-a nem a mezőgazdaságban dolgozik
- a lakások legalább 80%-ába be van vezetve a víz
- a lakások legalább 75%-ban található WC és fürdőszoba
- a lakások legalább 45%-a központi fűtéssel rendelkezik
- ezer lakosra legalább tíz kórházi ágy jut
- ezer lakosra legalább 2,3 orvos jut
- van felsőfokú tanintézete
- van rendezvényterme, esetleg színháza, zenei intézménye, közkönyvtára, stadionja, sportcsarnoka
- legalább száz szállodai férőhelye van
- az utak teljes hosszúságának legalább 60%-a korszerűsített
- az utcák teljes hosszúságának legalább 70%-ában van vezetékes víz
- az utcák teljes hosszúságának legalább 60%-a csatornázott
- van mechanikus és biológiai víztisztító állomása
- az utcák teljes hosszúságának legalább 70%-a el van látva külső tűzoltó csatlakozással
- legalább 15% zöldfelület
- szabályozott hulladéklerakóhoz való hozzáférés biztosítva.[1]
A municípium állhat egyetlen városias településből, de tartozhatnak hozzá további településrészek (localități componente) vagy falvak (sate) is. Némelyiket nem hivatalos negyedekre (cartier) osztják.
A municípiumot a municípiumi tanács vezeti, élén a polgármester áll. A municípiumnak egyszintű önkormányzata van, egyikben sem működnek kerületi vagy városrészi önkormányzatok.
Habár nevében Bukarest, az ország fővárosa is municípium, közigazgatásilag a megyékkel egyenrangú, közvetlenül a központi kormányzatnak van alárendelve. Abban is sajátos, hogy kerületei (sector) önkormányzattal rendelkeznek.
A 2021-es népszámláláskor Romániában – Bukarestet is ideszámítva – 101 municípiumi rangú település volt található; közülük 58-nak a lakossága nem érte el a törvényben előírt negyvenezer főt.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1923. március 29-i alkotmány értelmében hozott 1925. június 25-i közigazgatási törvényt többször módosították, majd 1929. augusztus 3-án újabb közigazgatási törvényt hoztak. Ez Romániát megyékre (județ), a megyéket községekre (comună) osztja fel. A községeken belül megkülönböztet városi és vidéki községeket. A városi községeket tovább osztja városokra (oraș) és törvényhatósági jogú városokra (municipiu).
A municípiumokat az 1965. augusztus 21-i alkotmány 1968-ik évi, az ország adminisztratív újrafelosztásáról rendelkező módosításával hozták újra létre.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ LEGE nr. 351 din 6 iulie 2001 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului național - Secțiunea a IV-a Rețeaua de localități. Monitorul Oficial, 408. sz. (2001. július 24.)
- ↑ Populaţia rezidentă după etnie. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2026. február 27.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar kisebbség – Dr. Fritz László: A közigazgatási választások eredményei (1930)
- Magyar kisebbség – Zakota Zoltán: Centralizáció és provizorátus. A helyi közigazgatás alakulása a modern kori Romániában