UgrĂĄs a tartalomhoz

SzƑce

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
SzƑce
Szent AndrĂĄs templom
Szent AndrĂĄs templom
SzƑce címere
SzƑce címere
Közigazgatås
Orszåg Magyarorszåg
RĂ©giĂłNyugat-DunĂĄntĂșl
MegyeVas
JåråsKörmendi
Jogållåsközség
PolgĂĄrmesterTornyos OttĂłnĂ© (fĂŒggetlen)[1]
IrĂĄnyĂ­tĂłszĂĄm9935
Körzethívószåm94
Népesség
Teljes nĂ©pessĂ©g334 fƑ (2026. jan. 1.)[2]
NĂ©psƱrƱsĂ©g15,71 fƑ/kmÂČ
Földrajzi adatok
TerĂŒlet18,71 kmÂČ
IdƑzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Ă©. sz. 46° 53â€Č 17″, k. h. 16° 34â€Č 00″46.888056°N 16.566667°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 46° 53â€Č 17″, k. h. 16° 34â€Č 00″46.888056°N 16.566667°E
SzƑce (Vas megye)
SzƑce
SzƑce
Pozíció Vas megye térképén
SzƑce weboldala
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz SzƑce tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

SzƑce közsĂ©g Vas megyĂ©ben, a Körmendi jĂĄrĂĄsban.

Fekvése

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

A telepĂŒlĂ©s a KemeneshĂĄt, azon belĂŒl a FelsƑ-KemeneshĂĄt terĂŒletĂ©n talĂĄlhatĂł. A 86-os fƑĂșt közelĂ©ben fekszik, KörmendtƑl dĂ©lre, ZalalövƑtƑl Ă©szakra. NĂ©prajzilag az ƐrsĂ©ghez tartozik. Központja a fƑĂștrĂłl RimĂĄny közsĂ©grĂ©szĂ©nĂ©l letĂ©rve Ă©rhetƑ el, a 7463-as szĂĄmĂș mellĂ©kĂșton, az elĂĄgazĂĄstĂłl mintegy 3 kilomĂ©terre. KözigazgatĂĄsi terĂŒletĂ©nek nyugati, lakatlan rĂ©szĂ©n ĂĄthalad a NĂĄdasd-FelsƑjĂĄnosfa közti 7447-es Ășt is.

KorĂĄbban vasĂșton is megközelĂ­thetƑ volt, a Körmend–ZalalövƑ-vasĂștvonalon (ZalahĂĄshĂĄgy–SzƑce vasĂștĂĄllomĂĄs), de itt 2009 vĂ©gĂ©n megszƱnt a forgalom kihasznĂĄlatlansĂĄg miatt.

Története

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Az ƐrsĂ©gben elhelyezkedƑ telepĂŒlĂ©s elsƑ okleveles emlĂ­tĂ©se 1286-bĂłl szĂĄrmazik.

SzƑce közsĂ©g neve valĂłszĂ­nƱleg a falu, falucska jelentĂ©sƱ szlĂĄv selce szĂłbĂłl ered.[3] A falutĂłl Ă©szakra vezet az Ășn. KerĂĄ Ășt (KirĂĄly Ășt), a MagyarorszĂĄgrĂłl ItĂĄliĂĄba tartĂł közĂ©pkori Ășt. Helyi nĂ©phagyomĂĄny szerint IV. BĂ©la ezen az Ășton menekĂŒlt a dalmĂĄt tengerpartra a tatĂĄrok elƑl, illetve itt itatta meg a lovĂĄt menekĂŒlĂ©s közben a SzƑce-patakbĂłl.

Egy måsik forrås szerint a falu neve pataknév lehetett, melyet a krónika III. Henrik német-római csåszår 1051-es hadjårata kapcsån említ.

Közélete

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

PolgĂĄrmesterei

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: KovĂĄcs IstvĂĄn (SzƑceiek BarĂĄti Köre)[4]
  • 1994–1998: KovĂĄcs IstvĂĄn (SzƑcĂ©Ă©rt BarĂĄti Kör)[5]
  • 1998–2002: Papp Tibor (fĂŒggetlen)[6]
  • 2002–2006: Papp Tibor (fĂŒggetlen)[7]
  • 2006–2010: Papp Tibor (fĂŒggetlen)[8]
  • 2010–2014: Papp Tibor (fĂŒggetlen)[9]
  • 2014–2019: Tornyos OttĂłnĂ© (fĂŒggetlen)[10]
  • 2019–2024: Tornyos OttĂłnĂ© (fĂŒggetlen)[11]
  • 2024– : Tornyos OttĂłnĂ© (fĂŒggetlen)[1]

Népesség

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:

A népesség alakulåsa 2013 és 2026 között:
Lakosok szĂĄma
320
311
314
282
278
307
333
327
333
334
2013201420152017201820212022202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 86,9%-a magyarnak, 3,1% nĂ©metnek, 0,6% cigĂĄnynak, 0,3% horvĂĄtnak, 0,3% szlovĂ©nnek mondta magĂĄt (13,1% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következƑ volt: rĂłmai katolikus 64,8%, evangĂ©likus 10,3%, reformĂĄtus 2,8%, felekezet nĂ©lkĂŒli 1,2% (19,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakossĂĄg 90,1%-a vallotta magĂĄt magyarnak, 2,7% nĂ©metnek, 0,6% cigĂĄnynak, 0,6% horvĂĄtnak, 0,3% szlovĂ©nnek, 0,3% lengyelnek, 0,6% egyĂ©b, nem hazai nemzetisĂ©gƱnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). VallĂĄsuk szerint 38,4% volt rĂłmai katolikus, 7,2% evangĂ©likus, 3,6% reformĂĄtus, 0,6% egyĂ©b keresztĂ©ny, 0,3% egyĂ©b katolikus, 11,1% felekezeten kĂ­vĂŒli (38,7% nem vĂĄlaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

Szent Andrås templom: római katolikus templom, romån kori mƱemlék.

A szƑcei tƑzegmohĂĄs lĂĄprĂ©t az ƐrsĂ©gi Nemzeti Park egyik leghĂ­resebb Ă©s legjelentƑsebb, fokozottan vĂ©dett rĂ©sze, ahol termĂ©szetvĂ©delmi kutatĂłhĂĄz is mƱködik. A 127 ha terĂŒletƱ termĂ©szetvĂ©delmi terĂŒlet legĂ©rtĂ©kesebb rĂ©sze a völgy aljĂĄn hĂșzĂłdĂł rĂ©tek lĂĄncolata (14ha).

Jegyzetek

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. szeptember 27.
  2. ↑ "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
  3. ↑ SzƑce (orseg.hu)
  4. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
  5. ↑ "SzƑ telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 4.
  6. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 20.
  7. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 20.
  8. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 20.
  9. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. december 28.
  10. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 4.
  11. ↑ "SzƑce telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșnius 11.
  12. ↑ SzƑce HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
  13. ↑ SzƑce HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr

ForrĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=SzƑce&oldid=29467596”