Ugrás a tartalomhoz

ReactOS

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ReactOS
ReactOS pillanatkép
ReactOS pillanatkép
FejlesztőReactOS közösség
Forráskódnyílt
OS-családWindows NT-szerű
Programozási nyelvC, C++[1]
Legelső kiadás1998[2]
Stabil verzió0.4.16[3]
(2026-08-29)
Fejlesztői verzió0.4.17 dev 933[4]
HardverIBM-kompatibilis PC,
PC-98[5]
Kernelhibrid
Felhasználói felületgrafikus felhasználói felület
Elérhető45 nyelven
LicencGPL[6] és LGPL
Státuszalfa[7]
Weboldalreactos.org

A ReactOS egy nyílt forráskódú projekt, melynek célja, hogy egy mikrokernel alapú, a Windows NT, Windows 2000 és Windows XP alkalmazásaival és drivereivel kompatibilis operációs rendszert fejlesszenek ki.[6][8] A program jelenleg alpha állapotban van.[7] A ReactOS számos komponensét GNU General Public License, GNU Lesser General Public License és/vagy BSD licenc alatt publikálják.[6]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996 körül, nyílt forráskódú fejlesztők egy csoportja elindított egy projektet FreeWin95 névvel. Az volt a cél, hogy egy Windows 95 klónt hozzanak létre.[2] A projekt rendszertervezési viták miatt akadozott.[9]

1997 végén még mindig nem volt eredménye a projektnek. Jason Filby lett a projekt koordinátora, aki felhívta a projekt tagjait, hogy leheljenek új életet a projektbe. A projekt célja a Windows NT újraalkotása lett és az, hogy véget nem érő megbeszélések helyett a leírt programkódon lesz a hangsúly. Megváltoztatták a projekt nevét is, ekkor lett ReactOS. Végül a ReactOS projekt 1998 februárjában vette ténylegesen kezdetét, a rendszermag (kernel) és az alapvető driverek (IDE, billentyűzet stb.) fejlesztésével.[9]

2003. február 1-jén adta ki a fejlesztőcsapat a 0.1.0 verziót,[2][10] mely az első változat, amit önmagán lehet lefordítani (azaz egy ReactOS-en futó fordítóprogrammal le lehetett fordítani a ReactOS forráskódját). Ebben a verzióban volt képes az OS először CD-ről bootolni, lehetett szöveges telepítőprogrammal (USetup) feltelepíteni, támogatta 4 GB-nál nagyobb FAT32 partíciókat, implementálta a linuxos Ext2/Ext3 fájlrendszer támogatást stb.[11] A változatnak még nem volt grafikus felülete.[12]

A következő mérföldkő a 2004. január 25-én megjelent 0.2.0 verzió volt,[13] melynek már volt grafikus felhasználói felülete,[12] megjelent a ReactOS Explorer fájlkezelő[13] kezdetleges "drag'n'drop" ("húzd és ejtsd") funkcióval és az első lokalizációkkal (cseh, svéd).[14] 2005 végéig jelentős fejlődésen ment keresztül mind a kernel (újraírt Debugger, stabilitást javító fixek), mind a futásidejű könyvtár (runtime library).[15] Megjelent az OpenGL (0.2.1-től) és az alapvető 3D funkciók (nVidia kártyák hardveres támogatása), a Sound Blaster kártyák támogatásával az alapvető hangkezelés (0.2.1-től),[16] továbbfejlődtek a hálózatos, illetve internet funkciók (FTP, IPConfig), a nyelvi lokalizációk és az időzónák támogatása.[17] A 0.2.9 változatban jelent meg az első teljes magyar nyelvű lokalizáció és billentyűzet támogatás.[18]

2006 augusztus 27-én adták ki a 0.3.0 változatot, mely többek között jobb hardverfelismerést, jelentősen továbbfejlesztett hálózati interfészt, illetve DirectX és USB támogatást, valamint bővített Vezérlőpultot hozott.[19] A további alváltozatokban a következő főbb újítások jelentek meg: felhasználó beléptetés (Winlogon), Eszközkezelő (0.3.1-től), fejlesztett Vezérlőpult, DirectX és shell (0.3.4-től),[20] az új UniATA driver révén SATA támogatás (0.3.10-tól),[2] DirectSound (0.3.11-től), DHCP implementáció, újraírt FAT fájlrendszer kezelő (0.3.12-től),[21] MIDI támogatás (0.3.13-tól), Wi-Fi (0.3.14-től), USB tárolók (USB mass storage), USB hubok, USB CD-ROM-ról való telepítés támogatása (0.3.15-től).[22]

A 2016. február 16-án megjelent 0.4.0 verzió számos újítás mellett átdolgozott shellt (jelentősen kibővített Windows-szerű funkcionalitással),[2] kibővített hálózati kapcsolatokat, fejlesztett telepítőt és DirectX diagnosztikai és teszt funkciókat, valamint szélesvásznú képernyőmódok (16:9, 16:10) támogatását hozta.[23] Az ezt követő alváltozatok 2021 végéig főként fájlrendszerek támogatásában (így pl. Btrfs, Reiserfs, FFS, NTFS),[24] PCI kártyák felismerésében, ISO fájlok kezelésében,[25] kernel és rendszertöltő fejlesztésekben hoztak előrelépést.[5] 2025. március 21-én megjelent a 0.4.15 változat, mely hibajavításokat tartalmaz a Plug and Play, a hang alrendszereken, valamint a memóriakezelés terén, továbbá továbbfejlesztett rendszer-alkalmazásokat, shellt[26] és működő bootolási lehetőséget USB eszközökről.[27] A ReactOS x86_64 portja ugyanazt a funkcionalitást nyújtja, mint az x86 változat, azonban a WoW64 alrendszer hiányában az x86 applikációk használhatósága korlátozott.[2] A 2026. augusztus 29-én megjelent 0.4.16-os verzió alapvető újítása az egységesített és egybegyúrt telepítőmédia (livecd+bootcd), illetve új grafikus telepítő, a Windows videó- és hangdriverek fejlesztett kompatibilitása (utóbbi esetén a HD audió támogatása), az újraírt (S)ATA driver és a szerver módú intallálás lehetősége.[3]

Működés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A ReactOS Explorer és a Start Menu

Rendszermag, API-k

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszermag stabilitása folyamatosan javul, mivel szinte mindegyik alverzió tartalmaz valamilyen hibajavítást a kernelen.[5] A projekt rövidtávú céljai között szerepel a kék halállal végződő rendszerhibák minimalizálása.[28] Számos alkalmazásprogramozási felület (API) áll rendelkezésre, így például az ACPI, a Native API (NTDLL.dll),[29] a DirectX, vagy az OpenGL.

Fájlrendszerek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fájlrendszerek közül jelenleg a következőket támogatja az operációs rendszer:

  • FAT32 (fastfat.sys) — olvasás/írás/bootolás
  • ext2/3/4 (ext2fsd.sys) — olvasás/írás/bootolás
  • Btrfs (btfs.sys) — olvasás/írás/bootolás
  • NTFS (ntfs.sys) — olvasás/bootolás,[27] folyamatban van a teljes támogatás implementálása[30]

Megszűnt támogatás:

  • ReiserFS (rfsd.sys) — 2015-ben kezdődött a ReactOS-be illesztés,[31] azonban a 0.4.15-ös változattól megszűnt a támogatása[27] (csakúgy mint a Linux esetében)[32]
  • FFS — a 0.4.15-ös változattól megszűnt a támogatása[27]

Az SMBFS jelenleg még nem támogatott,[30] de tervben van a Samba fájlrendszer implementálása.

Rendszerindítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ReactOS rendelkezik saját rendszertöltővel (FreeLDR), de már a 0.3.0 változattól kezdődően támogatja a linuxos, jól paraméterezhető GRUB-ot is.[33] Egyelőre a FAT32/FAT16 partíciók használata javasolt rendszerpartíciónak elsődlegesen, mert ez a legkiforrottabb jelenleg.[34] A GRUB elsődleges használata is lehetséges, mely révén számos operációs rendszert telepíthetünk rendszerünkre és bootolhatunk be ugyanarról a gépről.[35]

Fájlkezelő és GUI

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ReactOS fontos része a Windows Intézőhöz hasonló ReactOS Explorer, amely a 0.2.0 változattól az operációs rendszer alapvető grafikus felhasználói felülete (shell, GUI).[36]

Kompatibilis alkalmazások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a ReactOS 0.2 verzióján számos Win32 alkalmazás futott, beleértve a Notepad szövegszerkesztőt, a Regedit-et (a registry szerkesztő), a CMD parancssor értelmezőt, illetve számos felhasználói alkalmazást, úgy mint az AbiWord-öt, a LibreOffice-t, vagy a WinZIP-et,[37] de közben játékok kompatibilitásának tesztelését sem hanyagolták el, így jelenleg - többek között - használható a Quake, a World of Warcraft, a StarCraft, az aknakereső klónja[38] és 2026 júliusában sikeresen futtatták a Half-Life 2 videójátékot is.[39] A Microsoft Office szoftvercsomag, illetve részei futtathatóságán folyamatosan dolgoznak, de egyelőre még nem értek el hibamentes működést.[40] A tervek között szerepel az NT5 (Windows 2000/XP) alkalmazások támogatása mellett az NT6+ (Windows Vista/7/8/10) implementálása is, mely ugyanakkor még kísérleti fázisban van az alapvető kernelfunkciók és API-k bővítésével.[41]

Kompatibilis hardverek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ReactOS fejlesztésének célja, hogy a hardverek minél szélesebb körén legyen használható, de minimálisan a 2000-es években használt PC-konfigurációkon.

Mikroprocesszorok közül a Cyrix III/C3-tól kezdődően az AMD K5/K6/K6-2/K6-III, majd a Pentium MMX, i686 kategóriában AMD Athlon, Pentium II/III/Pro, végül pedig a Pentium 4, Celeron, Intel Core Duo, Pentium Dual-Core és AMD Sempron támogatottak. A korábban tervezett ARM, illetve PowerPC processzorokra, illetve platformokra történő fejlesztés jelenleg nem aktív, így ezek nem támogatottak.[42]

A hang-támogatás jelenleg még csak néhány hangkártya esetén működőképes, ezek közül kiemelendők a Creative Labs Sound Blaster és SB Live! kártyái, valamint a Yamaha néhány hangkártyája.[43]

A videómegjelenítés támogatása szintén részleges jelenleg és általánosságban jellemző, hogy a Windows XP/Windows Server 2003 driver-változatokat érdemes használni (ezek 90%-a támogatott),[44] mert a korábbiak nagy valószínűséggel rendszer-összeomlást okoznak. 2D megjelenítés terén általában a VESA 2.0 kompatibilis módok működnek. Az S3 Trio, Virge és Savage, valamint az Nvidia Riva TNT2, Geforce és Quadro kártyák jellemzően működnek, többségük 3D funkciói is. A 3dfx Voodoo, a Matrox, az ATI Rage és Radeon kártyák részlegesen működnek, jellemzően csak 2D-ben.[45] Az OpenGL támogatás implementált, de nem minden hardveren működik megfelelően.

A vezetékes hálózati kártyák döntő többsége működik ReactOS alatt,[46] míg a wifi kártyák közül csak bizonyos típusok.[47]

Tervek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ReactOS fejlesztői tovább dolgoznak a GUI rendszeren, hálózati, multimédiás és plug-and-play hardver támogatáson. A Java és a .NET támogatása (a Mono-n keresztül) egyelőre távolabbi terv. A közeljövő tervei:[28]

  • Hibamentesen futó alap alkalmazások (értsd: böngésző, legalább az Office 2010, médialejátszó stb.)
  • Nyomtatási támogatás véglegesítése
  • Többprocesszoros működés (SMP) támogatása
  • Wifi támogatás véglegesítése (nagyrészt megvalósult)
  • Virtualizációs eszközök hibáinak kiküszöbölése
  • Kék halállal végződő hibák minimalizálása
  • Shell véglegesítése (nagyrészt megvalósult)
  • USB támogatás kiterjesztése minden eszközre (nyomtatók, USB Wifi és 3G adapterek stb.)
  • Windows driver-kompatibilitás fejlesztése (modern GPU driverek WDDM-re épülve). (folyamatos)
  • Újraírt NTFS driver
  • Új ATA driver (0.4.16-tal megvalósult)
  • UEFI boot (class 3)
  • 64-bites kiadás[2][28]

Kihívások és lehetőségek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A projekt egyik nagy kihívása, hogy még több fejlesztőt vegyenek rá a projektmunkára. A korábbi időszakban főként egyetemistákat kerestek közreműködőnek, azonban ez a megkötés 2022 óta már feloldásra került. A Google 2022-es nyári programozói programja (Google Summer of Code, GSoC) keretében felhívást tettek közzé kétféle intenzitású együttműködésre, egy 175 és egy 350 órásra, nem csak egyetemisták részére. A nyílt projektben való részvétel lehetőséget ad egy operációs rendszer kernel-szintű fejlesztésére élesben, NT architektúrán.[48]

Nagyon fontosak a fejlesztői közösség adományai, melyek alkalmanként lehetővé teszik egy-egy szakavatott programozó időszakos finanszírozását. Legutóbb, 2023 szeptemberétől dolgozott Hermès Bélusca-Maïto 5 hónapig a ReactOS új grafikus telepítőjén,[49] 2020-ban pedig Jérôme Gardou fejlesztette tovább 3 hónapon át a rendszer memóriakezelését.[50]

Minimális hardverkövetelmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ReactOS futtatható szoftveresen is, emulálva (megfelelő teljesítményű hardveren), VMware-en, QEMU-n vagy Bochs-on.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "ReactOS / Languages" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 3.
  2. 1 2 3 4 5 6 7 "30 years of ReactOS" (angol nyelven). 2026. január 22. Hozzáférés: 2026. január 22.
  3. 1 2 "Introducing ReactOS 0.4.16" (angol nyelven). 2026. augusztus 29. Hozzáférés: 2026. szeptember 25.
  4. ↑ "Download ReactOS Builds" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. szeptember 25.
  5. 1 2 3 "REACTOS 0.4.14 RELEASED" (angol nyelven). 2021. december 16. Hozzáférés: 2024. június 1.
  6. 1 2 3 "ReactOS" (angol nyelven). 2020. augusztus 11. Hozzáférés: 2024. június 2.
  7. 1 2 "ReactOS FAQ" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 4.
  8. ↑ "WHAT IS REACTOS?" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 1.
  9. 1 2 "ReactOS/History" (angol nyelven). 2021. február 15. Hozzáférés: 2024. június 2.
  10. ↑ "0.1.0" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 2.
  11. ↑ "ChangeLog-0.1.0" (angol nyelven). 2014. június 3. Hozzáférés: 2024. június 2.
  12. 1 2 "ReactOS – das zu Windows binärkompatible Open-SourceBetriebssystem" (PDF) (német nyelven). 2010. március 14. Hozzáférés: 2024. június 2.
  13. 1 2 "0.2.0" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 2.
  14. ↑ "ChangeLog-0.2.0" (angol nyelven). 2014. június 3. Hozzáférés: 2024. június 2.
  15. ↑ "ChangeLog-0.2.7" (angol nyelven). 2008. szeptember 7. Hozzáférés: 2024. június 2.
  16. ↑ "ChangeLog-0.2.1" (angol nyelven). 2008. szeptember 7. Hozzáférés: 2024. június 2.
  17. ↑ "ChangeLog-0.2.5" (angol nyelven). 2008. szeptember 7. Hozzáférés: 2024. június 2.
  18. ↑ "ChangeLog-0.2.9" (angol nyelven). 2008. szeptember 7. Hozzáférés: 2024. június 2.
  19. ↑ "ChangeLog-0.3.0" (angol nyelven). 2008. szeptember 7. Hozzáférés: 2024. június 2.
  20. ↑ "ChangeLog-0.3.4" (angol nyelven). 2014. május 8. Hozzáférés: 2008. szeptember 7.
  21. ↑ "ChangeLog-0.3.12" (angol nyelven). 2010. október 27. Hozzáférés: 2024. június 3.
  22. ↑ "ChangeLog-0.3.15" (angol nyelven). 2014. május 8. Hozzáférés: 2024. június 3.
  23. ↑ "ChangeLog-0.4.0" (angol nyelven). 2019. december 29. Hozzáférés: 2024. június 3.
  24. ↑ "ChangeLog-0.4.2" (angol nyelven). 2018. november 3. Hozzáférés: 2024. június 3.
  25. ↑ "ChangeLog-0.4.8" (angol nyelven). 2019. december 29. Hozzáférés: 2024. június 3.
  26. ↑ "REACTOS 0.4.15 RELEASED" (angol nyelven). 2025. március 21. Hozzáférés: 2025. május 6.
  27. 1 2 3 4 "Community Changelog-0.4.15" (angol nyelven). 2025. március 25. Hozzáférés: 2025. január 8.
  28. 1 2 3 "0.5.0" (angol nyelven). 2023. június 27. Hozzáférés: 2024. június 3.
  29. ↑ "Developer Tutorials / Chapter 13. ReactOS Architecture Whitepaper / 4 NATIVE API ARCHITECTURE" (PDF) (angol nyelven). 2003. március 18. Hozzáférés: 2024. június 5.
  30. 1 2 "File Systems" (angol nyelven). 2024. április 5. Hozzáférés: 2024. június 5.
  31. ↑ "Add support of ReiserFS" (angol nyelven). 2021. július 30. Hozzáférés: 2024. június 5.
  32. ↑ "Viszlát, ReiserFS!" (magyar nyelven). 2024. november 24. Hozzáférés: 2025. január 8.
  33. ↑ "Booting ReactOS with grub" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  34. ↑ "Installing ReactOS" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  35. ↑ "GRUB as the primary bootloader" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  36. ↑ "ReactOS Explorer" (angol nyelven). 2020. február 13. Hozzáférés: 2024. június 5.
  37. ↑ "Gallery" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  38. ↑ "ReactOS avagy a Microsoft végnapjai" (magyar nyelven). 2007. március 9. Hozzáférés: 2024. június 10.
  39. ↑ Angyal Gábor (2026. július 5.). "A ReactOS már a Half-Life 2 futtatására is képes" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2026. július 6.
  40. ↑ "Search" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  41. ↑ "REACTOS 0.4.8 RELEASED!!" (angol nyelven). 2018. április 14. Hozzáférés: 2024. június 10.
  42. ↑ "Supported Hardware/CPU" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  43. ↑ "Supported Hardware/Sound cards" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  44. ↑ "Óriásit lépett előre a Windows ingyenes, nyílt forrású klónja a videókártyák támogatása terén" (magyar nyelven). 2026. március 23. Hozzáférés: 2026. március 28.
  45. ↑ "Supported Hardware/Video cards" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  46. ↑ "Supported Hardware/Network cards" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  47. ↑ "Supported Hardware/Wireless Network cards" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 10.
  48. ↑ "GOOGLE SUMMER OF CODE 2022 - CALL FOR CONTRIBUTORS" (angol nyelven). 2022. március 13. Hozzáférés: 2024. június 2.
  49. ↑ "HERMÈS BÉLUSCA-MAÏTO HIRED FULL-TIME TO WORK ON THE REACTOS GUI SETUP" (angol nyelven). 2023. október 1. Hozzáférés: 2024. június 2.
  50. ↑ "JÉRÔME GARDOU HIRED FULL-TIME TO WORK ON THE MEMORY MANAGER" (angol nyelven). 2020. október 26. Hozzáférés: 2024. június 2.
  51. ↑ "Supported Hardware/CPU" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 3.
  52. ↑ "Installation Platform" (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 3.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:ReactOS
A Wikimédia Commons tartalmaz ReactOS témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ReactOS&oldid=29380295”