Ispáca
| Ispáca (Špačince) | |||
 | |||
| A Kisboldogasszony templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1275 | ||
| Polgármester | Július Zemko | ||
| Irányítószám | 919 51 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3370 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 158 m | ||
| Terület | 22,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 26″, k. h. 17° 36′ 39″48.440556°N 17.610833°E | |||
| Ispáca weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ispáca témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ispáca (1899-ig Spácza, szlovákul Špačince) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyszombattól 7 km-re északra fekszik.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2023
Korábban a szeszgyár magas kéményén fészkeltek gólyák. Ennek ledöntése után 2019-ben új alátétet állítottak önkéntesek, melyben 2020-tól volt költés. A faluban 2023-ban 3 gólyafiókából 2 maradt életben.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint a mai kálvária környékén már az i. e. 8. századtól fogva emberi település állt, mely körülbelül az i. e. 5. századig állt fenn.
A község területén fekvő birtok Könyves Kálmán király 1111-ben kiadott oklevele szerint a zobori apátsághoz tartozott. A mai települést 1275-ben "Spacha" néven említik először, amikor III. András király a birtokot Gueth ispánnak adta, aki ezt követően felvette a Spáczay előnevet. A Spáczay család egészen 1751-ig maradt a község földesura. Később a Dobsa, Kéméndy, Czer és más családoké volt. A 18. század második felében a Brunswick család alsókorompai uradalmához tartozott. 1861-ben a falu birtokosa a Révay család volt. A község temploma 1312-ben már állt, ebből a templomból mára csak a szentély maradt fenn; ma kápolnaként szolgál. A település 1699-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. 1720-ban 22 adózó portája volt. 1828-ban 147 házában 1039 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SPACZA. Tót Mezőváros Pozsony Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz mintegy mértföldnyire; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."[3]
Fényes Elek szerint "Spácza, tót m. v., Poson most Nyitra vmegyében, N. Szombathoz északra 1 órányira: 962 kath., 7 evang., 81 zsidó lak., kath. paroch. templommal, több közbirtokos urak lakházaival. Szántóföldjei szép rozsot teremnek; rétjei bőven vannak, s kétszer kaszálhatók; bort is termeszt. F. u. többen."[4]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 2029 | 2047 | 2708 | 3370 |
| Különbség | +0,88 % | +32,29 % | +24,44 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 3378 | 3370 |
| Eltérés | -0,23 % |
1880-ban 1211 lakosából 17 magyar és 1064 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1741 lakosából 122 magyar és 1572 szlovák anyanyelvű volt.
2001-ben 2026 lakosából 1 magyar és 2009 szlovák volt.
2011-ben 2295 lakosából 5 magyar és 2140 szlovák volt.
2021-ben 3110 lakosából 1 (+1) magyar, 3035 (+3) szlovák, (+2) cigány, 18 (+6) egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1580 körül Zongor Zsigmond nyitrai és esztergomi kanonok, ludányi apát, a fellebbezési törvényszék bírája, 1644-től csanádi püspök, 1648-tól nagyváradi püspök, 1655-től haláláig váci püspök.
- Itt született 1849-ben Feld Zsigmond színész, színházigazgató
- Itt született 1849-ben Wertner Mór magyar történész, genealógus, orvos.
- Itt született 1870-ben Szlezák László harangöntő mester.
- Itt hunyt el 1896-ban Sullay Rezső római katolikus plébános.
- Itt szolgált Farkas Antal (1787-1872) katolikus pap.
- Innen származik Miloš Zárecký (1980) szerzetes pap.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Római katolikus templomát a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.
- A temetőben álló Szentháromság kápolna 1717-ben épült.
- Szent Vendel szobra 1807-ben készült.
- Krisztus Király szobra 1678-ból való.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- TJ Družstevník Špačince
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A községnek saját népi együttese van (Špačinčanka);
- Countryfesztiválokat rendeznek.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Biogal
- Jaf Holz
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Ispáca Szlovákia térképén
- Ispáca története (szlovákul)
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pichlerová, M. 1963: Špačince v praveku a v ranej dobe dejinnej. Zbor. SNM LVII - História 3, 104-125.
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
|  | |
