Ugrás a tartalomhoz

Biotin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biotin[1]
IUPAC-név5-[(3aS,4S,6aR)-2-oxohexahidro-1H-tieno[3,4-d]imidazol-4-il]pentánsav
Más nevekB7-vitamin; H-vitamin; (3aS,4S,6aR)-biotin; (+)-biotin; Koenzim R;[2] Biopeiderm
Kémiai azonosítók
CAS-szám58-85-5
PubChem171548
ChemSpider149962
EINECS-szám200-399-3
DrugBankDB00121
KEGGD00029
ChEBI15956
ATC kódA11HA05
Gyógyszer szabadnévbiotin
Gyógyszerkönyvi névBiotinum
SMILES
O=C1N[C@@H]2[C@@H](SC[C@@H]2N1)CCCCC(=O)O
InChIKeyYBJHBAHKTGYVGT-ZKWXMUAHSA-N
Beilstein86838
Gmelin1918703
UNII6SO6U10H04
ChEMBL857
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC10H16N2O3S
Moláris tömeg244,31 g/mol
Megjelenésfehér, tű alakú kristályok
Olvadáspont232–233 °C
Oldhatóság (vízben)22 mg/100 ml
Veszélyek
NFPA 704
1
1
0
 
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A biotin, más néven B7-vitamin, elavult nevén H-vitamin a vízoldható vitaminok közé tartozó bioaktív vegyület. Kémiai szempontból kéntartalmú heterociklusos, királis karbonsav. Jelenléte szükséges a sejtek zsír és aminosav anyagcseréjéhez, fontos szerepe van a zsírsavak szintézisében, több karboxiláz enzim kofaktora, ahol általában lizinhez kötődik kovalensen (biocitin). E kötést a biotinidáz le tudja bontani.[3]

A név a görög biotosz (βίοτος: élet) szóból származik.[4]

Ajánlott napi bevitel

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA-ban ajánlott napi bevitel:[5]

  • 3 éves kor alatt: 10-20 µg
  • 4-6 éves korban: 25 µg
  • 7-10 éves korban: 30 µg
  • Kamaszoknak és felnőtteknek: 30-100 µg.

Fizikai és kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biotin színtelen, tűszerű kristályokat képező, szobahőmérsékleten szilárd vegyület. Hideg vízben, etanolban, híg savakban gyengén, meleg vízben, lúgos közegben jobban oldódik. Legtöbb szerves oldószerben oldhatatlan.[6] Levegő oxigénjével nem reagál, hevítésre nem bomlik, olvadáspontja 232–233 °C. Erős savak, lúgok, oxidálószerek és UV-sugárzás hatására elbomlik. Megfelelő tárolás és kíméletes főzés mellett a növényi és állati eredetű élelmiszerek biotinvesztesége 20% alatt marad.[6]

Biokémiai kofaktor szerepe

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D-(+)-biotin karboxiláz, pontosabban karboxitranszferáz enzimek kofaktora, a kémiai szerepe pedig széndioxid transzfer. Néhány fontos enzim, amelyek mellett szerepet játszik:

Piruvát-karboxiláz reakció. A hidrokarbonát ion ATP-vel reagálva karboxifoszfáttá alakul, amely karboxilálja a biotint. Ez a karboxi-csoport utána átfordul az enzimen enol formában megkötött piruváthoz, a karboxi-csoport átvándorol rá, és oxálecetsav keletkezik. Ez a glükoneogenezis folyamatának első lépése.

Funkciója a sejtmagban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biotinnak a génexpresszió szabályozásában, mégpedig a géncsendesítésben fontos szerep jut. A biotin a H2A, H3 és H4 hisztonok lizinjéhez kötődik, módosítva a kromatin szerkezetét, befolyásolja az átírást több, mint 2000 gén esetében.[7]

  1. ↑ Merck Index, 11th Edition, 1244.
  2. ↑ "Biotin". The Free Medical Dictionary. Hozzáférés: 2011. október 10.
  3. ↑ "ENZYME - 3.5.1.12 Biotinidase". enzyme.expasy.org. Hozzáférés: 2022. március 6.
  4. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 28. o. ISBN 963 8334 96 7
  5. ↑ A Mayo Clinic tájékoztatója
  6. 1 2 Biotin bejegyzése. Römpp Online. Georg Thieme Verlag. Hozzáférés dátuma: 2026. november 7.
  7. ↑ Y. I. Hassan, J. Zempleni (2006. július). "Epigenetic regulation of chromatin structure and gene function by biotin". The Journal of Nutrition. 136 (7): 1763–1765. doi:10.1093/jn/136.7.1763. PMC 1479604. PMID 16772434.