1123
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1123 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1123 |
| Ab urbe condita | 1876 |
| Bahái naptár | -721 – -720 |
| Berber naptár | 2073 |
| Bizánci naptár | 6631 – 6632 |
| Buddhista naptár | 1667 |
| Burmai naptár | 485 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1115 – 1116 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1178 – 1179 |
| Shaka Samvat | 1045 – 1046 |
| Holocén naptár | 11123 |
| Iráni naptár | 501 – 502 |
| Japán naptár | 1783 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3819–3820 |
| Kopt naptár | 839 – 840 |
| Koreai naptár | 3456 |
| Muszlim naptár | 516 – 517 |
| Örmény naptár | 572 ԹՎ ՇՀԲ |
| Szeleukida naptár | 1434–1435 |
| Thai szoláris naptár | 1666 |
| Zsidó naptár | 4883 – 4884 |
Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század
Évtizedek: 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek – 1160-as évek – 1170-es évek
Évek: 1118 – 1119 – 1120 – 1121 – 1122 – 1123 – 1124 – 1125 – 1126 – 1127 – 1128
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Kijevi Ruszban a peremisli fejedelemséget öröklő két fivér, Rosztyiszláv és Vlagyimir fegyveres konfliktusba keveredik. Vlagyimir Monomah nagyfejedelem Rosztyiszlavot támogatja, mire Vlagyimir Magyarországra menekül és segítséget kér. II. István magyar király (akinek apja, Kálmán 1099-ben szintén beavatkozott a peremisli belháborúkba) haddal vonul Rosztyiszláv ellen és elfoglalja Peremislt. Utána a kijevi nagyfejedelem ellen indulna, de főurai fellázadnak és megtagadják a szerintük értelmetlen külföldi háborúskodást. István kénytelen hazatérni, ahol a Thuróczy-krónika szerint kegyetlenül bosszút áll a lázadókon (tüzet rakatott rajtuk és alfelükbe gyertyát csepegtetett).
- II. Kallixtusz pápa összehívja az első lateráni zsinatot, az első "nyugati" ökumenikus zsinatot, amelyen 300 püspök és több mint 600 apát vesz részt. A gyűlés megerősíti az előző évben megkötött, az invesztitúraharcot lezáró wormsi konkordátumot, megtiltotta világi személyeknek egyházi javadalmak adását és szétválasztotta az egyházi és világi hatalmi feladatokat.
- Meghal az előző évben trónra került IV. Henrik karintiai herceg. Utódja öccse, Engelbert.
- A 35 éves Eystein norvég király egy lakoma után megbetegszik és hamarosan meghal; így fivére és uralkodótársa, Sigurd egyedül marad a trónon. A Szentföldet is megjárt Sigurd "keresztes hadjáratot" vezet Småland tartomány és Öland szigetének megmaradt pogány svédjei ellen.
- Londonban megalapítják a Szt. Bertalan-kórházat, Anglia legrégebbi, eredeti helyén működő kórházát.
Ázsia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- II. Balduin jeruzsálemi király sereggel vonul Harput városa ellen, ahol Belek Gázi aleppói emír a foglyul ejtett Joscelin edesszai grófot tartja. Belek útközben meglepetésszerűen megtámadja a keresztények táborát (Balduin éppen solymászott) és elfogja a királyt. Ötven edesszai örmény harcos szerzetesnek álcázva behatol Harput várába, amelyet meglepetésszerű támadással elfoglalnak és kiszabadítják a királyt és a grófot. Joscelin segítségért megy, Balduin pedig az örményekkel együtt megpróbálja tartani a várat, amelyet azonban Belek elfoglal, így a király megint fogságba esik.
- Balduin fogságba esésének hírére al-Mamún egyiptomi Fátimida vezír megpróbálja elfoglalni Jaffát, de az Eustace Grenier régens vezette keresztes sereg nehézlovassága a jibnehi csatában megfutamítja a nagy létszámfölényben, de könnyű fegyverzettel harcoló egyiptomiakat.
- Balduin fogságba esésének hírére a keresztes háborúba induló velencei dózse, Domenico Michiel felhagy Korfu ostromával és 15 ezer katonájával Akkóba hajózik. A velenceiek szerződést kötnek Jeruzsálemmel, miszerint segítségükért cserébe felmentik őket minden vám ás adó alól és a királyság minden városában rendelkezésükre bocsátanak egy utcát.
- II. Mahmúd szeldzsuk szultán Grúzia ellen vonul, miután IV. Dávid grúz király az előző években nagy vereséget mért a szeldzsukokra és elfoglalta Tbiliszit. IV. Dávid legyőz egy kisebb török sereget és kiszorítja a szultánt a kelet-azerbajdzsáni Sirván régióból, uralma alá hajtva a Kaszpi-tenger melletti területet. Grúzia ekkor éri el valaha volt legnagyobb kiterjedését.
- A dzsürcsi Csin-dinasztia elfoglalja Jancsinget (ma Peking), a kitan Liao-dinasztia déli fővárosát. A Csinek alapítója, Taj-cu szerződést köt a kínai Szung-dinasztiával, kölcsönösen elismerik egymás birodalmát és a kínaiak évente 200 ezer tael ezüstöt és 300 ezer vég selymet fizetnek a dzsürcsiknek. Taj-cu röviddel ezután meghal; utódja öccse, Taj-cung.
- Japánban a húsz éves Toba császár nagyapja, Sirakava nyomására lemond a trónról három éves fia, Szutoku javára.
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- március 29. - Csin Si-cung, dzsürcsi császár
- Minamoto no Jositomo, japán hadvezér
- III. Szvjatoszlav, kijevi nagyfejedelem
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- május 3. - Roucy Felícia, aragóniai királyné
- május 6. - II. Lajos, türingiai gróf
- június 15. - Eustace Grenier, jeruzsálemi régens
- július 18. - Segni Szent Brúnó, itáliai püspök
- augusztus 29. – I. Eystein, norvég király
- szeptember 19. – Csin Taj-cu, dzsürcsi császár
- december 14. – IV. Henrik, karintiai herceg
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1123 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.