Trichosphaerium
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Trichosphaerium témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trichosphaerium témájú kategóriát.
|
A Trichosphaerium az Amoebozoa egyik nemzetsége életciklusa során különös morfológiai átalakulásokkal méret és alak tekintetében is. Héjuk lehet, mely lehet fedett vagy fedetlen. A Microcoryciidae rokona, melybe más héjas amőbák tartoznak az Amoebozoa Corycidia kládján belül.
Alapvető fontossága van a szénciklusban.
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredetileg a likacsosházúakhoz és a Testacealobosába is sorolták kalcittartalmú héja miatt, azonban előbbiekkel szemben több lebenyes állába van.[1] Elsőként felfedezett faja a T. sieboldi Schneider 1878. Ezután további két egyértelműen ide sorolt faját fedezték fel, ezek a T. micrum Angell 1975 és a T. platyxyrum Angell 1976.[2][3]
1993-ban a Rhizopodába helyezte Thomas Cavalier-Smith.[4]
2015-ben Ruggiero et al. a Lobosa altörzs Discosea osztálya Flabellinia alosztályába,[5] 2017-ben Cavalier-Smith létrehozta a Trichosea főrendet, melynek egyetlen rendje a Trichosida.[1] 2019-ben Adl et al. a Tubulinea Corycidia kládjába helyezték.[6]
Morfológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Amoebozoa többi csoportjától többpórusú héj és speciális nem mozgó álláb (daktilopódium) különíti el, mely ujj alakú érzékelő szerkezet. Morfológiája, viselkedése és életciklusa a többi fajtól jelentősen eltér. Kevéssé ismert életciklusa során jelentős alak- és méretváltozásokon megy keresztül: 10 μm-ről gyorsan akár több mint 1 mm-ig nőhet, és szabad szemmel is láthatóvá válhat. Oly változó morfotípusokat mutathat, hogy más amőbafajokkal könnyen összetéveszthető.[7]
Nagy több sejtmagvú amőba, vastag héja kalcitspiculákból áll.[1]
Vitatott beszámolókban két trofozoita állapot váltakozásáról írnak életciklusa során: az egyik a rugalmas spiculákkal fedett héjú szkizonta, a másik a rugalmasabb fedetlen héjú gamonta. Fritz Schaudinn 1899-es tanulmányai szerint a gamonta ostoros ivarsejteket termel, melyek zigótává egyesülnek, majd szkizontát hoznak létre. Bár mindkét morfotípust megfigyelték, és laboratóriumi kultúrákban tartották, az évtizedek során nem találtak újból nemzedékváltakozást, tovább bonyolítva ezen amőbák viselkedését.[7]
Élőhely
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tengeri amőba.[8]
Ökológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alapvetően heterotróf, de AM-I-7 faja egy Symbiodinium-fajjal laboratóriumban indukált szimbiózisban élhet, együtt akár 2 évig is élhetnek.[9] A szénciklusban fontos szerepe lehet, mivel a hínársejtfalak kibocsátotta anyagot emészti.[10]
Rendszertan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Trichosphaerium a Trichosphaeriidae (más néven Trichosidae)[11] és a Trichosida egyetlen nemzetsége.[1][12] Filogenetikai helyzete vitatott volt,[7] de 2017-től a tanulmányok a Tubulineába,[1][13] azon belül a filogenomikai alapon megállapított, a Tubulineában bazális Corycidiába helyezik a Microcoryciidae mellé.[12][14]
Szinonimák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2016-ban Thomas Cavalier-Smith leírta az Atrichosa nemzetséget egy leírtalan Trichosphaerium-fajhoz, leírva, hogy ennek típustörzse 18S rDNS alapján nem a Trichosphaeriumhoz tartozik, hanem különálló, de hasonló és közeli rokon élőlény.[1] Ezt azonban az eukarióta osztályozás 2019-es változata nem fogadta el, ahol az Atrichosa a Trichosphaerium újabb szinonimája, „amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik”.[6] Egy másik nemzetség, a Pontifex feltehetően szintén szinonimája, de ez bizonytalan.[1]
Fajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nemzetségnek 4 faját írták le elsősorban a héjat fedő spiculák morfológiája alapján.[7]
- Atrichosa algivora Cavalier-Smith 2016: az egyetlen genetikailag szekvenált Trichosphaerium-kultúrából (ATCC 40318) eredő faj.[1] Nincs önálló Atrichosa nemzetségként elfogadva, sem formálisan visszaegyesítve a Trichosphaeriumba.[6]
- Trichosphaerium micrum R. W. Angell 1975[2]
- Trichosphaerium platyxyrum R. W. Angell 1976[3][3]
- Trichosphaerium sieboldi Schneider 1878
Szénhidrogénbontás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hosszú láncú halogénezett szénhidrogéneket használhatnak egyes fajai szénforrásként, melyeket oxidatív dehalogénezéssel a megfelelő zsírsavvá alakíthatnak.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2016. június). "187-gene phylogeny of protozoan phylum Amoebozoa reveals a new class (Cutosea) of deep-branching, ultrastructurally unique, enveloped marine Lobosa and clarifies amoeba evolution". Molecular Phylogenetics and Evolution. 99: 275–296. doi:10.1016/j.ympev.2016.03.023. PMID 27001604.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Angell, Robert W. (1975). "Structure of Trichosphaerium micrum sp. n.". The Journal of Protozoology. 22: 18–22. doi:10.1111/j.1550-7408.1975.tb00937.x.
- 1 2 3 Angell, Robert W. (1976). "Observations on Trichosphaerium platyxyrum sp. n.". J Protozool. 23 (3): 357–364. doi:10.1111/j.1550-7408.1976.tb03788.x.
- ↑ Cavalier-Smith T (1993). "Kingdom Protozoa and its 18 phyla" (PDF). Microbiol Rev. 57 (4): 953–994. doi:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMC 372943. PMID 8302218.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Ruggiero MA, Gordon DP, Orrell TM, Bailly N, Bourgoin T, Brusca RC, Cavalier-Smith T, Guiry MD, Kirk PM (2015. április 29.). "A higher level classification of all living organisms". PLoS One. 10 (4): e0119248. doi:10.1371/journal.pone.0119248. PMC 4418965. PMID 25923521.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". Journal of Eukaryotic Microbiology. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 4 Tekle YI, Hanh T, Fang W, Mandakini S, Isimeme U (2023). "Omics of an Enigmatic Marine Amoeba Uncovers Unprecedented Gene Trafficking from Giant Viruses and Provides Insights into Its Complex Life Cycle". Microbiology Research. 14 (2): 656–672. doi:10.3390/microbiolres14020047. PMC 10521059. PMID 37752971.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Lahr DJG, Parfrey LW, Mitchell EA, Katz LA, Lara E (2011. július 22.). "The chastity of amoebae: re-evaluating evidence for sex in amoeboid organisms". Proc Biol Sci. 278 (1715): 2081–2090. doi:10.1098/rspb.2011.0289. PMC 3107637. PMID 21429931.
The enigmatic genus of marine amoebae Trichosphaerium
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Rogerson A, Polne-Fuller M, Trench RK, Gibor A. "A laboratory-induced association between the marine amoeba Trichosphaerium AM-I-7 and the dinoflagellate Symbiodinium #8" (PDF). Symbiosis. 7: 229–241. Hozzáférés: 2024. október 2.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Rogerson A (1991. március 15.). "On the abundance of marine naked amoebae on the surfaces of five species of macroalgae". FEMS Microbiol Ecol. 85. Hozzáférés: 2024. október 2.
- ↑ Adl SM, Simpson AG, Farmer MA; et al. (2005). "The new higher level classification of eukaryotes with emphasis on the taxonomy of protists" (PDF). J Eukaryot Microbiol. 52 (5): 399–451. doi:10.1111/j.1550-7408.2005.00053.x. PMID 16248873.
{{cite journal}}: Explicit use of et al. in:|author=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Seungho K, Tice AK, Spiegel FW, Silberman JD, Pánek T, Čepička I, Kostka M, Kosakyan A, Alcăntara DMC, Roger AJ, Shadwick LL, Smirnov A, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Brown MW (2017. szeptember). "Between a Pod and a Hard Test: The Deep Evolution of Amoebae". Molecular Biology and Evolution. 34 (9): 2258–2270. doi:10.1093/molbev/msx162. PMC 5850466. PMID 28505375.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Tekle YI, Wood FC (2017. szeptember). "Longamoebia is not monophyletic: Phylogenomic and cytoskeleton analyses provide novel and well-resolved relationships of amoebozoan subclades". Molecular Phylogenetics and Evolution. 114: 249–260. doi:10.1016/j.ympev.2017.06.019. PMID 28669813.
- ↑ Tekle YI, Wang F, Wood FC, Anderson OR, Smirnov A (2022). "New insights on the evolutionary relationships between the major lineages of Amoebozoa". Sci Rep. 12 (11173). Bibcode:2022NatSR..1211173T. doi:10.1038/s41598-022-15372-7. PMC 9249873. PMID 35778543. S2CID 247231712.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Kaska DD, Yokota T, Webb HM, Gibor A, Polne-Fuller M, Kaska WC. "Long-chain chloroalkane utilization by a marine protozoan". J Gen Microbiol. 137: 2669–2672. Hozzáférés: 2024. október 2.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Trichosphaerium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
