Stephan Bergler
| Stephan Bergler | |
| Született | Brassó[4] |
| Elhunyt | 1738 (57-58 évesen)[2][3] |
| Állampolgársága | német[5] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Lipcsei Egyetem |
Stephan Bergler (Brassó, 1680 körül – Bukarest, 1738 körül) klasszika-filológus, Nicolae Mavrocordat havasalföldi fejedelem titkára.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Atyja pék volt; az brassói gimnáziumba 1696-ban vették föl és tanulmányainak végeztével 1700. augusztus 13. a lipcsei egyetemre iratkozott be, hol tanulása közben Fritsch könyvárusnál a görög szerzők kiadásában segédkezett; ugyanezt tette Amszterdamban is 1705–1707-ig. Visszatérvén hazájába 1713-ban a bölcselet magistere lett. Később Hamburgba ment, majd Bukarestbe hívta pártolója, Nicolae Mavrocordat fejedelem, mint fiainak nevelőjét s magán titoknokát. Bergler itt Mavrocordat görög munkáit latinra fordította s jeles könyvtárt rendezett be számára. Pártfogója halála után Konstantinápolyba vette magát. Azután ismét visszament Bukarestbe.
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Homeri opera. Amstelodami, 1702–12
- Julii Pollucis Onomasticon. Uo. 1706 és 1715
- Aciphrontis epistola graec. et lat. Lipsiae, 1716
- Liber de officiis a J. A. N. Maurocordato voivoda conscriptus, editione secunda latine conversus. Uo. 1722–24
- Jos. Genesii rebus Constantinopolitaneis libri IV. Venetiae, 1733
Az Acta Eruditorumban (Lipcse 1712–13.) megjelentek tőle: Animadversiones quaedam ad Jacobi Gronovii emendationes in Suidam és Animadversiones in editionem novam Herodoti a Gronovio curatam. Irodalmi működéséről bőven irtak Horányi, Seivert és Trausch, kik latin és görög kiadványait is fölsorolják.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Constant von Wurzbach (1856). "Bergler, Stephan". Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (német nyelven). 1. Bécs: 312.
- 1 2 "Early Modern Letters Online" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Trove". Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2026. február 23.
- ↑ "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2013. január 15. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár története. In Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség : tanulmányok Erdély történelméhez. Bukarest: Kriterion. 1976.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
.svg){kind=small}
