Madarasi-Hargita
| Madarasi-Hargita („A székelyek szent hegye”) | |
| A Madarasi-Hargita gerince Küküllőmező felől nézve | |
| Magasság | 1801 m |
| Hely | Hargita megye |
| Hegység | Hargita-hegység, Keleti-Kárpátok |
| Legkönnyebb útvonal | A Madarasi-Hargita menedékháztól |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Madarasi-Hargita (románul: Harghita-Mădăraș) a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, egy egykori rétegvulkáni kráter peremének északi maradványa. A nehezen felismerhető kráterperem többi hegycsúcsa az Oltárkő (1358 m), a Rákosi-Hargita (1755 m), a Madéfalvi-Hargita (1709 m) és a Csicsói-Hargita (1756 m). Ezek alkotják a Keleti-Kárpátok egyik legnagyobb vulkáni maradványát.
Az egykori kráter szélessége 5 km. A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyóvize, a Vargyas-patak. A Madarasi-Hargita régi elnevezései: Galusz-tető, Nagy-Hargita, Havas, Nagy-havas, Nagyerdő. A Madarasi-Hargitát sokszor emlegetik úgy: a székelyek szent hegye.[1]
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Madarasi-Hargita a leglátogatottabb hegycsúcs a Hargitában. Az északnyugati oldalon, 1650 méteren található a Madarasi-Hargita menedékház, amelyet 1941-ben építettek a magyar kormány támogatásával. A csúcsról szép kilátás nyílik a környező hegységekre és medencékre.
Ez ma Székelyföld legnépszerűbb síközpontja. Madarasi Hargita üdülő- és kirándulóközpont Székelyudvarhelytől 36 km-re található. Összesen 4,5 km-nyi sípályát találhatunk itt 1500–1760 m tengerszint feletti magasságban. A síterep december közepétől április közepéig hóbiztos, kedvező időjárás esetén a szezon május közepéig tart. A sípályákat hótaposógép segítségével folyamatosan karbantartják A területen éjjel-nappali hegyimentő-szolgálat üzemel.
Sípályák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- tanulópálya: 100 m
- kék pálya 1500 m
- piros pálya 1500 m
- fekete pálya 600 m
- extrém pálya 700 m
Sífelvonók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tányéros 650 m
- Csákányos 700 m
- Tanulólift 200 m
- Tanulólift 170 m
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Torjai Rácz Zoltán: Erdély hegyei 2: Hargita-hegység (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998)
- Hargita megye útkönyve (Csíkszereda, 1973)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Hargita-hegység és a Madarasi-Hargita földrajzi leírása
- A Madarasi-Hargita környékének növényzete és állatvilága
- (Téli és nyári) képek a Madarasi Hargitáról a www.erdely-szep.hu honlapon
