Halal étkezés
Halal[m 1] (arabul: حلال) étkezésnek hívjuk az iszlám vallásban azt az étkezést, mely csak az iszlám megengedett ételeit tartalmazza.
A szó maga arra utal, ami megengedett, illetve törvényes a hagyományos iszlám jog, a saría szerint. Gyakran használják a szót a megengedett ételekre és italokra: leggyakrabban az iszlám étkezési szabályokra utal.
A Koránban a halal a harám (azaz tiltott) ellentéte.[1] Az iszlám jogtudományban ez a kettős elv egy bonyolultabb rendszerré fejlődött, amelynek neve „az öt döntés”: kötelező, ajánlott, közömbös, kifogásolható és tiltott.[2] Az iszlám jogtudósok véleménye eltérő arról, hogy a halal ezekből az első hármat, vagy az első négyet fedi le.[2] A legutóbbi időkben a tömegeket mozgósítani igyekvő iszlám mozgalmak és szerzők a bonyolultabb felosztás helyett a halal-harám kettőst hangsúlyozták.[1][3]
Haram étkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tisztátalan a vér, a döghús, a sertéshús, illetve minden olyan állat, melynek karma van, illetve amely húst eszik. A Korán egyik verse szerint a zsidóknak meg van tiltva a zsír, kivéve ami az állat belén és hátán van. „Így fizetnek meg lázadozásaikért” – mondja a Korán.[forrás?]
Iszlám állatvágási szabályok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az iszlám nem engedi meg az olyan húst, mely felett nem hangzott fel Allah neve. Éppen ezért az iszlám vágási módszere a Koránon és a Szunnán alapul. Először imát mondanak, majd elvágják az állat nyaki ütőereit, kivéreztetik, és utána már halal a hús. Ez tulajdonképpen majdnem megfelel a zsidó kóser előírásoknak. Éppen ezért mondja a Korán, hogy a zsidók étele meg van engedve a muszlimoknak.
Egyéb szabályok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zarándokoknak tilos vadászni, de hogy tilos-e a vadhús, arról a vallástudósok véleménye eltér. A Korán azt is említi, hogy megengedettek azok, melyeket a muszlimok vadászatra betanított állatai ölnek meg, akkor csak Allah nevét kell a vad felett megemlíteni. 2019-ben Belgiumban állatvédelmi okokból[m 2] betiltották a kóser és a halal vágóhidakat.[4] Svédország, Dánia és Szlovénia már korábban is tiltotta a halal vágóhidak üzemeltetését, Németországban és Hollandiában pedig megnehezítették az engedélyezését.[5]
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Keleti nevek magyar helyesírása
- ↑ a kóser és halal vágóhidak állatkínzást követnek el azzal, hogy nem kábítják el az állatokat, mielőtt levágnák azokat
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Juan Eduardo Campo, ed. (2009). "Halal". Encyclopedia of Islam. Infobase Publishing. 284. o.
- 1 2 Vikør, Knut S. (2014). "Sharīʿah". In Emad El-Din Shahin (ed.). The Oxford Encyclopedia of Islam and Politics. Oxford University Press. Hozzáférés: 2018. május 4.
{{cite encyclopedia}}: Invalid|ref=harv(súgó); Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) "Archivált másolat". 2014. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 4."Archivált másolat". 2017. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 4. - ↑ Lowry, Joseph E (2006). "Lawful and Unlawful". In Jane Dammen McAuliffe (ed.). Encyclopaedia of the Qurʾān. Brill.
{{cite encyclopedia}}: Unknown parameter|subscription=ignored (|url-access=suggested) (súgó) - ↑ "Betiltották a kóser és halal vágóhidakat Belgiumban". Greenfo. Hozzáférés: 2024. december 27.
- ↑ Betiltotta Belgium a kóser és a halal vágóhidakat, hvg.hu
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mit jelent az, hogy „halal”? Archiválva 2012. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Iszlám Közösség
- Betiltották a kóser és halal vágóhidakat Belgiumban, greenfo.hu
