Egérfélék

Egérfélék
	Evolúciós időszak: Kora miocén – jelen
	Erdei egér (Apodemus sylvaticus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Egéralkatúak (Myomorpha);
Öregcsalád:	Muroidea; Illiger, 1811
Család:	Muridae; Illiger, 1811
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Egérfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Egérfélék témájú médiaállományokat és Egérfélék témájú kategóriát.

Az „egér” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: egér (számítástechnika).

Az egérfélék (Muridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe legfajgazdagabb családja 817 fajjal.

Származásuk, élőhelyük

Evolúciójuk sok más kis termetű emlőséhöz hasonlóan a leletek hiánya miatt kevéssé ismert. Valószínűleg hörcsögszerű emlősökből fejlődtek ki Ázsiában a miocén kezdetén. A holocén alatt a hűvösebb éghajlatú területek felé terjeszkedve mindenütt gyakorivá váltak, ami az ember vándorlásaihoz köthető.^[1]^[2]^[3]^[4]

Majdnem minden szárazföldön megtalálhatók, még a Déli-sarkvidéken is megtalálhatók. Az óceáni szigetekre és magára az Antarktiszre nem települtek be. Néhány fajt, mint a házi egeret és a házi patkányt az ember terjesztette el, ezek helyrehozhatatlan csapásokat mértek több sziget sérülékeny élővilágára.

Magyarországon kilenc fajuk él:^[5]

pirók erdeiegér (Apodemus agrarius)
sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavivollis)
közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus)
kislábú erdeiegér (Apodemus uralicus)
törpeegér (Mycromis minutus)
házi egér (Mus musculus)
güzüegér (Mus spicilegus)
vándorpatkány (Rattus norvegicus)
házi patkány (Rattus rattus)

Megjelenésük, felépítésük

Kis termetűek: a legtöbb faj farok nélkül vett testhossza 10 cm körüli. Legkisebb közülük a 4,5–8 cm-s afrikai törpeegér, a legnagyobb a Phloeomys cumingi (44–48 cm, 1,45-2,1 kg).

Rendszerint karcsúak, a testüknél hosszabb farokkal, jól fejlett tapogatószőrökkel, de ezek erősen változhatnak. Egyes fajok hosszú lábaikkal ugrálnak, mások széles talpa és fogófarka inkább a mászáshoz idomult, más fajoknak nem specializálódtak így.

A legtöbbjük barna, de vannak szürkék, feketék, és fehér foltjaik is lehetnek.^[6] Általában kiválóan hallanak és szagolnak.

Állkapocsizmaik erősek. Fogképletük: ${\tfrac {1.0.0.1-3}{1.0.0.1-3}}$

Életmódjuk, élőhelyük

Sok faj a sivatagi körülményekhez alkalmazkodott, például az ugróegerek (Dipodidae). Ezek kevés vízzel sokáig bírják. Gyakran szaporodnak, almaik általában nagyok. Vemhességi idejük többnyire 20-40 nap. A kölykök általában szőrtelenül és vakon születnek, habár vannak kivételek, például az Acomys.^[6]

Sokféle biotópot elfoglalnak, a trópusi esőerdőktől a tundrákig. Bár a legtöbbjük szárazföldi, vannak félig vízi életmódú és fán élő fajok is.^[7]

Táplálkozásuk

Az egérfélék sokféle táplálkozási típust képviselnek a mindenevő (a csokit és a cipőtalpat is felfaló) generalistáktól a csak egyféle táplálékon, például földigilisztán, gombán vagy vízi gerincteleneken élő specialistákig.^[7] A legtöbb faj inkább növényeket és gerincteleneket eszik. Gyakran tárolnak magvakat és más növényi anyagokat a szűkösebb időkre.

Állkapcsuk sciurognathous típusú, és diasztémájuk is van.^[8] Nincs szemfoguk, és előőrlőik sincsenek. A legtöbb fajnak három őrlője van, ezek természete fajonként változó.

Szaporodásuk

Egyes fajok társasak, mások magányosak. A nőstények évente rendszerint több almot szülnek úgy, hogy a melegebb területeken egész évben szaporodnak. Bár a legtöbb faj várható élettartama nem éri el a két évet, gyors ciklusuk miatt hamar elszaporodhatnak, és számuk ugyanilyen hamar visszaesik, ha elfogy az élelem. Ez gyakran három-négyéves ciklusokban következik be.^[9]

Gazdasági jelentőségük

Több fajuk intenzív mezőgazdasági kártevő; a raktárakban, magtárakban tetemes károkat okozhatnak.

A méhészetben több faj is problémás, mert amikor a méhek elülnek, akkor behatolnak a kaptárba, és fészket raknak ott. Szagukkal, rágcsálásukkal zavarják a méheket, rongálják a lépeket. Az enyhébb idő elérkeztével elhagyják a kaptárat, vagy a méhek agyonszurkálják őket.

Zambiában és Malawin az egérhús csemegének számít.^[10]

Rendszertani helyzetük

A családba az alábbi 5 alcsalád tartozik:

Deomyinae Thomas, 1888 - 44 faj
Versenyegérformák (Gerbillinae) Gray, 1825 - 103 faj
Leimacomyinae Musser & Carleton, 2005 - 1 faj
Egérformák (Murinae) Illiger, 1811 - 639 faj
Szélesfülűegér-formák (Otomyinae) Thomas, 1897 - 30 faj

Korábban a következő családok és alcsaládok fajait is az egérfélék családjába sorolták: pocokformák (Arvicolinae), hörcsögformák (Cricetinae), sörényespatkány-formák (Lophiomyinae), betűfogúformák (Sigmodontinae), hörcsögpatkányformák (Cricetomyinae), kúszóegérformák (Dendromurinae), madagaszkáriegér-formák (Nesomyinae), petromyscinae, mystromyinae, calomyscidae, tüskéspelefélék (Platacanthomyinae), földikutyaformák (Spalacinae), gyökérrágóformák (Tachyoryctinae) és zokorformák (Myospalacinae).

Az irodalomban

Az egérfélék szerepelnek az irodalomban, köztük népmesékben és tündérmesékben is. A Hamelni patkányfogó című mesében a patkányfogó magával csalja a patkányokat, de nem fizetik ki a bérét, így a gyerekeket is elviszi.^[11] Bővebben lásd itt: A hamelni patkányfogó. Egerek szerepelnek Beatrix Potter könyvecskéiben, többek között a ikövetkezőkben: The Tale of Two Bad Mice (1904), The Tale of Mrs Tittlemouse (1910), The Tale of Johnny Town-Mouse (1918), and The Tailor of Gloucester (1903).^[12] Ezek közül a legutóbbit J. R. R. Tolkien írta, és talán a legközelebb áll a tündérmeséhez, a többi állatmese. Aesopus meséi között is van, amiben egerek szerepelnek, mint A macska és az egér, és A béka és az egér.^[13] James Herbert regényében, a The Ratsben (1974), egy csapat óriáspatkány megeszik egy csavargót.^[14]

Jegyzetek

↑ Savage, R. J. G.; Long, M. R. (1986), Mammal Evolution: an Illustrated Guide, New York: Facts on File, 124. o, ISBN 0-8160-1194-X{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑ Jansa, Sharon. A.; Weksler, Marcelo (2004), "Phylogeny of muroid rodents: relationships within and among major lineages as determined by IRBP gene sequences" (PDF), Molecular Phylogenetics and Evolution, 31 (1): 256–276, doi:10.1016/j.ympev.2003.07.002, PMID 15019624, 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva, hozzáférés: 2007. november 24. "Archivált másolat" (PDF). 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 9."Archivált másolat" (PDF). 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 9.
↑ Michaux, Johan; Reyes, Aurelio; Catzeflis, François (2001. november 1.), "Evolutionary history of the most speciose mammals: molecular phylogeny of muroid rodents", Molecular Biology and Evolution, 18 (11): 2017–2031, doi:10.1093/oxfordjournals.molbev.a003743, ISSN 0737-4038, PMID 11606698
↑ Steppan, Scott; Adkins, Ronald; Anderson, Joel (2004), "Phylogeny and divergence-date estimates of rapid radiations in muroid rodents based on multiple nuclear genes" (PDF), Systematic Biology, 53 (4): 533–553, doi:10.1080/10635150490468701, PMID 15371245
↑ Rodentia — rágcsálók. In Magyarország emlőseinek atlasza. Szerk. Bihari Zoltán, Csorba Gábor és Heltai Miklós. Budapest: Kossuth Kiadó. 2007. 360. o. = Kossuth természettár, ISBN 978-963-09-5610-9
1 2 Berry, R. J.; Årgren, G. (1984), Macdonald, D. (ed.), The Encyclopedia of Mammals, New York: Facts on File, 658–663 & 674–677. o, ISBN 0-87196-871-1{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
1 2 "ADW: Subfamilies of Muridae". animaldiversity.org. Hozzáférés: 2015. november 8.
↑ "Muridae (Old World mice and rats, gerbils, whistling rats, and relatives)". Animal Diversity Web. Hozzáférés: 2015. november 8.
↑ Nowak, Ronald M. (1999. április 7.). Walker's Mammals of the World. JHU Press. ISBN 9780801857898.
↑ 1001 Unbelievable Facts, p 40
↑ Mieder, Wolfgang (2007). The Pied Piper: A Handbook. Greenwood. 71 and passim. o. ISBN 0-313-33464-1.^{[halott link]}
↑ Tolkien, J. R. R. (2001). On Fairy-Stories. HarperCollins. 16. o. ISBN 0-007-10504-5. {{cite book}}: |work= ignored (súgó)
↑ Gibbs, Laura (2002–2008). "Aesopica". MythFolklore.net. Hozzáférés: 2014. június 21.
↑ Holland, Steve (2013. március 21.). "James Herbert obituary". The Guardian. Hozzáférés: 2014. június 21.

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Pocokformák
ITIS szerinti rendszer besorolása
Örösi Pál Zoltán: Méhek között (1957).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Muridae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó cikkek

Egérfogó

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[MamEv-1] Savage, R. J. G.; Long, M. R. (1986), Mammal Evolution: an Illustrated Guide, New York: Facts on File, 124. o, ISBN 0-8160-1194-X{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[2] Jansa, Sharon. A.; Weksler, Marcelo (2004), "Phylogeny of muroid rodents: relationships within and among major lineages as determined by IRBP gene sequences" (PDF), Molecular Phylogenetics and Evolution, 31 (1): 256–276, doi:10.1016/j.ympev.2003.07.002, PMID 15019624, 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva, hozzáférés: 2007. november 24. "Archivált másolat" (PDF). 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 9."Archivált másolat" (PDF). 2008. december 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 9.

[3] Michaux, Johan; Reyes, Aurelio; Catzeflis, François (2001. november 1.), "Evolutionary history of the most speciose mammals: molecular phylogeny of muroid rodents", Molecular Biology and Evolution, 18 (11): 2017–2031, doi:10.1093/oxfordjournals.molbev.a003743, ISSN 0737-4038, PMID 11606698

[4] Steppan, Scott; Adkins, Ronald; Anderson, Joel (2004), "Phylogeny and divergence-date estimates of rapid radiations in muroid rodents based on multiple nuclear genes" (PDF), Systematic Biology, 53 (4): 533–553, doi:10.1080/10635150490468701, PMID 15371245

[5] Rodentia — rágcsálók. In Magyarország emlőseinek atlasza. Szerk. Bihari Zoltán, Csorba Gábor és Heltai Miklós. Budapest: Kossuth Kiadó. 2007. 360. o. = Kossuth természettár, ISBN 978-963-09-5610-9

[EoM-6] 1 2 Berry, R. J.; Årgren, G. (1984), Macdonald, D. (ed.), The Encyclopedia of Mammals, New York: Facts on File, 658–663 & 674–677. o, ISBN 0-87196-871-1{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

[ADW:_Subfamilies_of_Muridae-7] 1 2 "ADW: Subfamilies of Muridae". animaldiversity.org. Hozzáférés: 2015. november 8.

[8] "Muridae (Old World mice and rats, gerbils, whistling rats, and relatives)". Animal Diversity Web. Hozzáférés: 2015. november 8.

[9] Nowak, Ronald M. (1999. április 7.). Walker's Mammals of the World. JHU Press. ISBN 9780801857898.

[10] 1001 Unbelievable Facts, p 40

[11] Mieder, Wolfgang (2007). The Pied Piper: A Handbook. Greenwood. 71 and passim. o. ISBN 0-313-33464-1.^{[halott link]}

[12] Tolkien, J. R. R. (2001). On Fairy-Stories. HarperCollins. 16. o. ISBN 0-007-10504-5. {{cite book}}: |work= ignored (súgó)

[13] Gibbs, Laura (2002–2008). "Aesopica". MythFolklore.net. Hozzáférés: 2014. június 21.

[14] Holland, Steve (2013. március 21.). "James Herbert obituary". The Guardian. Hozzáférés: 2014. június 21.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]