Barter

A barter közgazdasági fogalmának jelentése a pénz nélküli árucsere.^[1]^[2] A barter általában kétoldalú kereskedelmet jelent, bár időnként előfordult többoldalú formában is, ehhez egy egyeztető központot kell létrehozni. A fejlett gazdaságokban a barter alkalmazása ritka, rendkívüli körülmények között folyamodnak csak hozzá. A piaci szereplők általában csak gazdasági válság esetén folyamodnak a barter eszközéhez, amikor a törvényes fizetési eszköz elértéktelenedik vagy egyszerűen nem elérhető.

Etimológia

A nemzetközi jellegű angol szó eredetét az ófrancia baroter igére vezetik vissza, amelynek jelentése csal, cserél volt.^[3]^[4]

Története

Adam Smith munkássága óta számos elméleti közgazdász tekintett úgy a barterre, mint a pénz létrejöttét megelőző kereskedelmi módszerre. Ezeket az elméleti megfontolásokat a néprajzi kutatások általánosságban nem tudták alátámasztani. A pénz előtt árucsere ezek szerint inkább az ajándékgazdaság formájában folyt: az emberek az önfenntartó naturálgazdálkodás körülményei között személyes alapon, kölcsönös ajándékozással cserélték ki azokat a termékeiket, amelyek számukra feleslegesek, más számára pedig hasznosak voltak.^[5] Amennyiben sor került barterre, akkor az általában idegenek vagy potenciális ellenségek közötti egyszeri aktus volt.^[6]

Magyarországon a második világháborút követően a magyar pengő inflációja idején a lakosság fogyasztási javakhoz jutása közvetlen árucsere formájában zajlott.

A KGST-ben a tagországok lényegében kétoldalú barter formájában kereskedtek egymással. Az 1964-ben bevezetett transzferábilis rubel csak elszámolási eszköz volt, az éves kétoldalú árucserének elméletben kiegyenlítettnek kellett lennie.

Jegyzetek

↑ Akadkislex
↑ O'Sullivan, Arthur; Steven M. Sheffrin (2003). Economics: Principles in Action. Pearson Prentice Hall. 243. o. ISBN 0-13-063085-3.
↑ Oxford
↑ Wedgwood, Hensleigh (1855). "English Etymologies". Transactions of the Philological Society (8): 109–111.
↑ David Graeber (2011). Debt: the first 5,000 years. New York: Melville House. 21–41. o. ISBN 9781933633862.
↑ David Graeber (2001). Toward an anthropological theory of value: the false coin of our own dreams. Palgrave Macmillan. 153–154. o. ISBN 978-0-312-24045-5. Hozzáférés: 2011. február 10.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5
↑ Oxford: T. F. Hoad: Oxford Library of Words and Phrases; III Word Origins. (hely nélkül): Oxford University Press. 1986. ISBN 0198602324

[Akadkislex_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Akadkislex

[2] O'Sullivan, Arthur; Steven M. Sheffrin (2003). Economics: Principles in Action. Pearson Prentice Hall. 243. o. ISBN 0-13-063085-3.

[Oxford_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Oxford

[4] Wedgwood, Hensleigh (1855). "English Etymologies". Transactions of the Philological Society (8): 109–111.

[Graeber-p21-41-5] David Graeber (2011). Debt: the first 5,000 years. New York: Melville House. 21–41. o. ISBN 9781933633862.

[Graeber,_David_pp._153-154-6] David Graeber (2001). Toward an anthropological theory of value: the false coin of our own dreams. Palgrave Macmillan. 153–154. o. ISBN 978-0-312-24045-5. Hozzáférés: 2011. február 10.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]