Asa Mercer
| Asa Mercer | |
.jpg) | |
| Portréja a Washingtoni Egyetem Könyvtárának gyűjteményében | |
| Született | 1839. június 6.[1][2] Princeton |
| Elhunyt | 1917. augusztus 10. (78 évesen)[1][2] Buffalo |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | member of the Washington State Senate |
| Iskolái | Franklin College |
| Sírhelye | Hyattville Cemetery[3] |
| A Washingtoni Territóriumi Egyetem első rektora | |
| Hivatali idő 1861 – 1863 | |
| Utód | William Edward Barnard |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asa Mercer témájú médiaállományokat. | |
Asa Shinn Mercer (Princeton, 1839. június 6.[1][2] – Buffalo, 1917. augusztus 10.[1][2]) a washingtoni szenátus egykori tagja;[4] a Washingtoni Territóriumi Egyetem (ma Washingtoni Egyetem) első rektora,[5] továbbá a Seattle Beacon Hill kerületében található Asa Mercer International Middle School névadója.[6]
Fiatalkora
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mercer az Illinois állambeli Princetonban született; tizenkét idősebb testvére volt. Saját elbeszélései szerint gyermekkorát Abraham Lincoln társaságában töltötte, akinek bátorítására 1852-ben, 13 évesen nyugatra indult. 1860-ban beiratkozott az Ohio állambeli Franklin Főiskolára, majd Washington államba utazott.[7]
Washingtoni Egyetem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1861-ben a Mercer-család a Seattle-t megalapítók egyike volt. Asa és bátyjai a leendő territóriumi egyetem területének megtisztítását végezték.
Mivel Asa Mercer volt az új város egyetlen diplomása, Daniel Bagley, az egyetem megalapítója felkérte őt rektornak és oktatónak; fizetést azonban nem kapott.[5]
A „Mercer-lányok”
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Seattle-ben számos férfi dolgozott a faiparban és a halászatban, azonban kevés nő volt hajlandó a városig tartó hosszú út megtételére. A probléma megoldására Mercer a közösség támogatásával magánfinanszírozásból a keleti államokba utazott, ahol tanári és más, hasonló munkakörökbe toborzott nőket. Asa Mercer maga is egyiküket vette feleségül. Próbálkozásai sikerrel jártak; a város lakosságának jelentős részét ma is a „Mercer-lányok” leszármazottai teszik ki.[5]
Oregonban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Házasságkötését követően az Oregon állambeli Astoriában helyezkedett el a szövetségi vámhatóság munkatársaként. 1867-ben alkoholcsempészet gyanújával menesztették, azonban a vádakat a koronatanúk eltűnését követően ejtették.[7]
Mercer Oregonban háromszáz telket vásárolt, melyeket leszármazottai 1970-ben értékesítettek.[7]
A Johnson megyei háború
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mercer a wyomingi Cheyenne-ben a marhatenyésztésről szóló Northwestern Livestock Journal kiadója lett. A kartellek önálló gazdálkodókkal szembeni bánásmódját az 1894-es, betiltott Banditti of the Plains című könyvében írta le.[8]
A kiadó irodájának leégését követően Hyattville-ben telepedett le.[9]
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Asa Mercer 1896. július 15-én feleségül vette a 26 éves ír katolikus Annie Elizabeth Stephenst. Nyolc gyermekük született; egyikük tinédzserkorban, míg hárman csecsemőkorban elhunytak. Annie Mercer 1900. október 16-án halt meg. Asa Mercer 1917. augusztus 10-én hunyt el; halálát vérhas okozta.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven).
- ↑ "Asa Shinn Mercer, 1861–63" (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. Hozzáférés: 2021. június 5.
- 1 2 3 William Speidel: Sons of the Profits. Seattle: Nettle Creek Publishing Company. 1967. 95–96., 107–109. o.
- ↑ "Seattle Public Schools, 1862-2000: Asa Mercer Middle School" (angol nyelven). HistoryLink.org. 2013. augusztus 14. Hozzáférés: 2021. június 5.
- 1 2 3 4 Chris Enss: Object: Matrimony: The Risky Business of Mail-Order Matchmaking on the Western Frontier. (angolul) Lanham (Maryland): Rowman & Littlefield. 2012. 42–47. o. ISBN 978-076-2790-72-2 Hozzáférés: 2021. június 5.
- ↑ Lewis L. Gould: A. S. Mercer and the Johnson County War: A Reappraisal. (angolul) Arizona and the West, VII. évf. 1. sz. (1965) 5–20. o. JSTOR
- ↑ Rebecca Hein (2016. június 17.). "Asa Mercer and The Banditti of the Plains" (angol nyelven). WyHistory.org. Hozzáférés: 2021. június 5.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Asa Mercer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Asa Mercer a Find a Grave-en (angolul)
- David Minor. "Mercer, Asa Shinn" (angol nyelven). Texas State Historical Association. Hozzáférés: 2021. június 5.
- James R. Warren (2001. október 8.). "Seattle at 150: Mercer brothers imprinted family name on the city" (angol nyelven). Seattle Post-Intelligencer. 2021. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. június 5.
